Vízrajzi Évkönyv 53., 1948 (Budapest, 1950)
sé teszi, de ugyanakkor egyedüli biztos alapja a tervszerű visgazdálkodáenak. Figyelemmel a várható kezdeti nehézségekre az újszerű adatfeldolgozás egyelőre csupán 9 vizmérceállomásra vonatkozott. A tanulmányok közül emlitésre méltók a szegedi és tokaji vasúti hid, továbbá több kisebb közúti és vasúti hid épitésével, illetve újjáépítésével kapcsolatban készült szakvélemények. Vízrajzi szempontból felülvizsgáltuk a nádudvari tározómedence tervét és tanulmányt készítettünk a borsodi nyiltártér be- gátolásának az árvizszintre várható hatásáról. Az 1947-48 évi felsőtiszai árvízről a vizügyi kistanács részére jelentést adtunk és töltésmegemelésre, valamint töltésáthelyezésre alternativ tervet készítettünk. 3. MEDERNYILV ÁNTARTÁS. A medernyilvántartási csoport befejezte a dunai és tiszai árvízi hosszszelvények megszerkesztéséhez az előző évben megkezdett adatgyűjtési munkálatokat. Az adatok kiegészítése céljából felvette a a szolnok-vezsenyi uj tiszai védgát koronájának hosszszelvényét is. A munkálatok eredményeit "A Duna árvízi hosszszelvénye" és "A Tisza árvízi hosszszelvénye" cimü kiadványok tartalmazzák. Felvételek készültek a felsőtiszai árvizzel kapcsolatban készült tervek céljaira is. A csoport megkezdte a tiszai vizrajzi alappontok helyreállítási munkálatait a Tiazabecs és Záhony közötti szakaszon. A nagyszámban újonnan elhelyezett dunai kilométertáblák vízszintes és magassági bemérése céljából szintezést végzett a Duna Budapest és Paks közötti szakaszán és háromszögelést a Szob és Dunaadony közötti részen. Alappontszintezés készült a Felső-Duna mentén a volt Szigetközi Ármentesitő Társulat alappontjainak és vízmércéinek az országos szintezési hálózatba való bekapcsolása céljából. 4. TIZMÉRÉS. 1948-ban 44 helyen 1488 vizhozammérést végeztünk. Vizhozammérés volt a Dunán Bősnél,Komáromnál, Budapesten, Ercsinél, Dunapentelénél és Bajánálj a Tiszán pedig Rázompusztánál. Ezenkívül tanulmányi célból sorozatméréseket végeztünk a Sión Siófoknál, Mezőkomárómnál, Simon- tornyánál, Borjádnál és Szekszárdnál, a Fekete-Körősön Sarkadnál, a Tárnán Verpelétnél, Recsknél és Síroknál, a Nádorcsatornán Cecénél és Kajdacsnál, a Kapóson Kurdnál, Pincehelynél és Tolnanémedinél,továbbá a Hernádon Gesztelynél és a Sajón Kazincbarcikánál. Egyes mérések történtek a Sajón Sajószentpéternél és Sajóecsegnél, a Bodván Szendrőnél és Bor- sodsziráknál,a Hernádon Hidasnémetinél, a Sebes-Körösön Körösszakálnál, továbbá több kisebb vízfolyáson. Az év őözén elvégeztük a sebességmérő műszerek szokásos hitelesítését: 31 műszerét 54 vitorlával. Ezek közül 8 műszer 14 vitorlával idegeneké volt. 5. HORDALÉKMÉRÉS. A háborús cselekmények miatt abbahagyott hordalékméréseket 1948-ban ismét megkezdtük. A lebegtetett hordalék mérését a görgetett hordalék mérésével kiegészítettük. Hordalékmérés volt a Tiszán Rázompusztánál, a Sajón Kazincbarcikánál és a Kapóson Tolnanémedinél . 6. TALAJV IZSZINÉSZLELÉS. Az év folyamán 21 uj kutat helyeztünk el a Dunáharaszti és Kecskemét közötti területen. A már működő kutak fenntartásán kivül sikerült a háború alatt megrongálódott kutak, közül 30-at helyreállítanunk,viszont az év folyamán 19 kút feliszapolódott, illetve megrongálódott. így a nyilvántartott 421 ál- 1omás közül az előző évi 180-nal szemben az év végén már 212-ön folyt rendszeres észlelés.- 4 I
