Vízrajzi Évkönyv 52., 1947 (Budapest, 1950)

3. MEDERNYILVÁH TARTÁS A medernyilvántartási csoport az év folyamán folytatta az ostrom alatt elpusztult medernyil­vántartási anyag pótlására irányuló munkálatait. Ennek keretében befejeződött a tiszai medernyilvántar­tási törzslapok újbóli megszerkesztése és a mederszelvényadatok kiszámítása. A Duna rendkívül alacsony őszi kisvize alkalmával az Intézet a folyamraérnöki hivatalok bevoná­sával - és a közös határszakaszon a csehszlovák vizügyi szolgálattal együttműködve - vizszinrögzi- tést végzett az egész magyar szakaszon. Ezzel kapcsolatban az 1540 és 1833 fkm között magassági mérések történtek a kilométerjelek és V.O. kövek adatainak kiegészítése céljából. A Kis-3alaton tanulmányozásával kapcsolatban az Intézet a Zala torkolati szakaszának környékén magassági ponthálózatot helyezett el. Végül a Duna és Tisza folyó tervezett részletes árvízvédelmi hosszszelvényének megszerkesztésé­hez végzett adatgyűjtés és feldolgozás érdemel emlitést. 4. V I Z M É R É S. Az Intézet 194?~ben 61 helyen 373 vizhozammérést végzett. Vizhozammérés volt a Dunán Bősnél,Ko­máromnál, Budapestnél, Ercsinél ás Bajánál, a Tiszán pedig Szegednél. Ezenkívül megmértük a Rába, a Sió, a Sárvíz, a Sajó, a Bódva, a Hernád, a Hejő, a Zagyva, a Tárná, a Tápiók, a Fekete-, Fehér- ás Sebes-Kö­rös és a Berettyó vízhozamát. Az év őszén elvégeztük a sebességmérő műszerek szokásos hitelesítését: 36 szárnyét, 64 vitorlá­val. Ezek közül 24 saját, 12 idegen műszer volt. 5. TAbAJVIZSZINÉSZLELÉS, Dj kutak elhelyezésére az év folyamán nem került sor. De a már működő kutak fenntartásán kivül sikerült a háború alatt megrongálódott kutak közül 12-t helyreállítanunk úgy, hogy a nyilvántartott 400 állomás közül az előző évi 168-cal szemben az év végén már 180-on folyt rendszeres észlelés. Nagy erővel megindultak a háborús munkahiány folytán elmaradt nyilvántartási és adatfeldolgozá­si belső munkálatok ée az elpusztult feldolgozási eredmények pótlása. Folytattuk az Országos Öntözésügyi Hivataltól az előző év folyamán átvett 100 kút észlelésé­nek megszervezését, továbbá összegyűjtöttük és rendeztük a kutak törzslapjait és észlelési adatait. 6. E G Y É В MUNKÁK. Az Intézet szükség szerint több alkalommal adott tájékoztatást magánosoknak és hatóságoknak az ügykörébe tartozó vizrajzi, vizépitéei, hajózási, stb. kérdésekben. Rásztvett az Intézet az 1947.évi párisi béketárgyalások anyagának vizügyi előkészítésében és a határmenti vizügyi kérdések rendezésére létrehozott Magyar-Román Műszaki Bizottság munkájában. A harci cselekmények következtében feldúlt vizügyi kiadványtárnak az előző évben megindult ren­dezése és ujraleltározása folytatódott. Az Intézet "Tanulmányok" cimü kiadványsorozatában az év folyamán a 3. és 4. szám jelent meg: 3. Dr.Lászlóffy Woldemár: A jeges árvizeiéről. 4. Schuszter Ferenc: A Fertő-tó vizháztartása. Az Intézet mérnökeinek hivatalos ügykörükön túlterjedő tudományos munkásságáról a következőket említhetjük: Dr.Bogárdi János előadást tartott a Tisza-Dunavölgyi Társulat Központi Bizottságának előadásso­rozatában: "A lefolyás! tényező és a fajlagos vizazállitás meghatározásának módszerei"-ről /:megjelent a Bizottság kiadványainak III.évf. 1.számában "A lefolyási tényező és annak meghatározása" elmen:/, továb­bá a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályában "A lebegtetett hordalék töménysége" cimmel 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom