Vízrajzi Évkönyv 52., 1947 (Budapest, 1950)
A Dunántúlon csapadéktöbblet csak szétszórtan, néhány kis folton mutatkozott, de a pozitív eltérés sehol sem érte el a 10 fo-ot. Szentgotthárd /:Vas vm:/ 7 fo-ов többlete a legmagasabb érték. A csapadékhiány a Dunántúl több vidékén nagy foltokon meghaladja a 20 fo-ot s főleg a nyugati, az északi és a keleti határvidékeken többfelé 30 fo-né1 is többet tesz ki. Kőszeg-Stájerházaknál /:Vas vm:/ és Tatabányánál /:Komárom vm:/ 41 fo-os hiányt találunk. Az Északi Dombosvidéken sehol sem érte el a csapadék a törzsértékeket. Legjobban megközelítette azt a keleti határszélen, ahol Sátoraljaújhelynél /:Zemplén vm:/ csak 1 fo-oa hiányt találunk. A hiány főleg a középső vidékeken a 30 #-ot is meghaladja, s a Mátra és a Bükk-hegység vidékén, valamint Szécsénynél /:Nógrád vm:/ 40 fo-nál is többet tesz ki. Szécsénynél mutatkozott a legnagyobb csapadékhiány, 48 fo, mely egyben országos mélypont-is. Az Alföld északkeleti határvidékén csapadéktöbblet mutatkozott s Záhonynál találjuk az országos viszonylatban legnagyobb pozitív eltérést, 18 fo-ot. Mind a Duna-Tisza köze, mind a Tiszántúl számos vidékén 30 fo-nál nagyobb hiányt találunk. A Zagyva vizgyüjtőterületén a 40 fo-ot is meghaladta a csapadékhiány, a legnagyobb negativ eltérés, 45 fo, Törökszentmiklósnál /:Szolnok vm:/ mutatkozott. A csapadék évazakonkinti megoszlását a 3/a-d jelű térképek tüntetik fel. A párosával összetartozó térképek egyike mindig a csapadék tényleges mennyiségét szemlélteti, a másik ezt a mennyiséget a 30 évi átlag százalékában fejezi ki. Az 1946/47-i télen /:december 1-február 28:/ az egész országban rendkivül sok csapadék hullott. A Dunántúl legnagyobb részén a csapadék a 200 mm-t is meghaladta. Az ország többi részén is 100 mm-nél több csapadék esett és csak az Északi Dombosvidék és az Alföld északi részén szétszórtan egy-két kis folton hullott 100 mm-nél valamivel kevesebb csapadék. A legtöbb csapadékot, 294 mm-t, Szentgotthárdön /:Vas vm:/ mérték, mig a legkevesebb, 90 mm, Szécsényben /:Nógrád vm:/ hullott. A Dunántúlnak mintegy 2/3 része 200 mm-nél is több csapadékot kapott. Vas és Veszprém vármegye egyes vidékén s Zala és Somogy megyékben nagyobb összefüggő területeken 250 mm-nél is több esett. A legtöbb csapadékot, 294 mm-t, amely egyben országos csúcsérték is, Szentgotthárdon /:Vas vm:/ mérték. 175 mm-nél kevesebb csapadéku kisebb területeket főleg az északi és délkeleti határszél közelében találunk, de itt is csak Mosonmagyaróváron és Baranya megye egy részén maradt 150 mm alatt a csapadék. A mélypont Siklóson /-.Baranya vm:/ van 137 mm csapadékösszeggel, Az Északi Dombosvidék jóval kevesebb csapadékot kapott, mint a Dunántúl, de itt is találunk 200 mm-nél bővebb csapadéku foltot a Börzsöny vidékén. A legtöbb csapadék, 212 mm, Berkenyén /:Nógrád vm:/ esett. A vidék nagyrészén 125 mm-nél is kevesebb csapadék volt, de csak néhány kis folton maradt 100 mm alatt a csapadék. A Szécsénynél /:Nógrád vm:/ mért 90 mm jelenti az országos mélypontot. Az Alföldön a Duna-Tisza közén s a Tiszántúl északkeleti szögletében egy-egy kis folton szintén több esett 200 mm-nél s a pestmegyei Állampusztán mért 225 mm-es csapadék jelenti a legmagasabb értéket. A vidék nagyobb részén 125 és 175 mm között volt a csapadékösszeg. A Tiszántúlnak csaknem felén 125 mm-nél kevesebb csapadék hullott. A legkevesebb eső, 99 mm, Balkánynál /:Szabolcs vm:/ esett. A 30 évi átlaghoz viszonyítva 1946/47 telén az ország túlnyomó részén /:mintegy 95 fo-án:/ csapadékbőség volt. Az ország több, mint a felén 60 fo-nál nagyobb volt a csapadéktöbblet. Csak az Északi Dombosvidék kisebb területén és az Alföld keleti szélén volt a csapadéktöbblet a 20 fo alatt. A legnagyobb csapadéktöbblet, 182 fo, Varjakpusztán /:Somogy vm:/ mutatkozott, mig a legnagyobb negativ eltérést, 12 foot, Szécsénynél /:Nógrád vm:/ észlelték. A Dunántúl egész területén jóval több esett a törzsértékeknél s több, mint egyharmadán 100 fo-nál is nagyobb többlet mutatkozott. Vas, Zala és Somogy megyék egyrészén a pozitív eltérés a 118
