Vízrajzi Évkönyv 51., 1946 (Budapest, 1950)
Középvizállás Legnagyobb vízállás Legkisebb vízállás neve 1946 1936/45 1946 1936/45 1876/1945 1946 1936/45 1876/1945 c e n t i m éter" 0 6 n Tiszabecs-45 (66) 12551 421 535 /1933/-122-102-102 /1943/ Vásárosnamény-10 19-r ПШ 805 900 /1888/-192-198-224 /1923/ Tokaj 41 (157) [558] 818 872 /1888/-184-146-146 /1933/ Szolnok 22 164+ 617 880 8S4 /1932/-247-208-208 /1943/ Csongrád-28 148 520 890 929 /1919/-338-311-311 /1943/ Szeged 51 206 530 855 923 /1932/-245-212-222 /1921/ Megjegyzés: a vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek. A +-tel jelölt értékek 1934/43 évi középvizállások, a hézagos észlelések miatt az 1936/45 évi közép nem volt számítható. A Tiszán a január első hetében megindult zajló jég a Szolnok feletti szakaszon a hónap közepén, az alsó szakaszon pedig a hónap végén megállt.Az összefüggő jégtakarót a február közepén megindult áradás felszakította és a hónap végére, illetve március első napjaiban teljesen eltűnt a jég. Az év végén néhány napos zajlás után december közepén állt be a folyó és a hónap végére már mindenütt összefüggő jégtakaró borította. A Duna és a Tisza mellékfolyói. 1946-ban,az átlagnál szárazabb időjárásnak megfelelően, a mellékfolyók évi középvizállása is néhány deciméterrel alacsonyabb volt az előző 10 év átlagánál. Az évi legkisebb vízállások mindenütt megközelítették az eddig észlelt legkisebb vízállásokat, sőt több helyen azoknál is kisebbek voltak. A legnagyobb vízállások 2-3 méterrel alatta maradtak az eddig észlelt legmagasabb vizszintnek.A mellékfolyók kevésszámú nagyobb árhulláma időben megegyezik a Duna, illetve Tisza áradásaival. Jeges árviz a Duna mellékfolyói közül csak az Ipolyon, mig a Tisza vizgyüjtőterületén a Szamoson és a Körösökön vonult le február elején. A nagyobb mellékfolyók néhány mérceállomásának jellemző vizállásáit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: A folyó A mérceállomás Középvizállás Legnagyobb vízállás legkisebb vizállás n e V e 1946 1936/45 1946 eddig ismert 1946 eddig ismert c e n t i méter b e n Rába Körmend 17 45 + 236 490 /1925/-26-24 /1939/ Kapos Kurd 30 81 170 475 /1940/-4-4 /1901/ Dráva Barcs 115 201+ 471 652 /1876/ _1®J Г161/1943/ Szamos Csenger 8 33 412 743 /1888/-96-90 /1942/ Sajó Bánréve 50 88+ 180 406 /1939/ 8 [-37]/1908/ Hernád Hidasnémeti-1 43+ 111 13481/1940/-37 [-42]/1898/ Kettős-Körös Békés 60 126 692 862 /1919/-134-120 /1945/ Hármas-Körös Gyoma 174 158+ 650 873 /1919/-104-116 /1930/ Maros Makó 45 65+ 265 580 /1932/-61-78 /1905/ Megjegyzés: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vizállást jelentenek. A +-tel jelölt értékek 1934/43 évi középvizállások, a hézagos észlelések miatt az 1936/45 évi közép nem volt számítható. 13
