Vízrajzi Évkönyv 51., 1946 (Budapest, 1950)

több 50 mm-en felüli csapadékot júliusban és augusztusban mérték. Nagykiterjedésü felhőszakadás volt július 7-én, amely főleg Moson, Sopron, Vas és Győr megyékre terjedt ki. Vasvárról 124*4 mm - t, Káldról /:Vas vb:/ pedig 95*3 mm-t jelentettek. Az augusztus 23-i nagykiterjedésü eső Győr, Veszprém, és Fejér vármegye területén hullott, amikor Borzaváron /:Veszprém vm:/ 109*4 mm-t, Győrszentmártonban /:Győr vm:/ pedig 104*7 mm-t mértek.

Az előző Évkönyvhöz hasonlóan az észlelés hiányossága miatt ebben a kötetben sem közölhetünk a nagyobb esőzésekről csapadéktérképet.

Az 1945/46 év telén észlelt hóvastagságokat a 10.ábra tünteti fel 31 állomásra vonatkozóan. Az 1945.évi Évkönyvben közölt Brennbergbánya és Földeák adatai helyett az előbbi Évkönyvekhez hasonlóan Sopron és Makó adatait vettük fel, mig Bakonybél és Borjádpuszta helyett Bakonypölöske és Szakály adatait közöljük. Bővítésként felvettük 11 állomás /:Szentgotthárd, Balatonlelle, Pécsvárad, Királyrét, Felsőberecki, Törökéri zsilip, Hatvan, Lajosmizse, Békéscsaba, Szeghalom, Szentes:/ adatait.

Csapadék hó alakjában leginkább december és január hónapban hullott, de több helyen már novemberben is észleltek havat, általában kevés volt a hóvastagság, az Alföldön a 10 cm-t,a Felvidéken és Dunántúlon a 20 cm-t is alig haladta meg. A legnagyobb hóvastagságot, 32 cm-t,december 9-én és 12-én Csen- geren /:Szatmár vm:/ mérték. A decemberi hótakaró már a hó végére el is tűnt és januárban,februárban kisebb hótakarók keletkeztek.Legkorábban november 12-én Szentgotthárdon, mig legkésőbb március 20-án Hat - vanban /:Heves vm:/ észleltek havat.

D./ Hőmérséklet.

Az 1946.év az átlagnál melegebb volt. Az igen hideg január után 8 hónapon keresztül egyfolytában és novemberben a középhőmérséklet átlagfeletti volt. A jelentékenyen hideg októberrel szemben decemberben csak egy-két fokos hőhiány mutatkozott. A legnagyobb hőtöbblet áprilisban volt, de számottevő po- zitiv eltérés mutatkozott júliusban és szeptemberben. Az évi középhőmérséklet is meghaladta országszerte a sokévi átlagot.

Januárban országszerte az átlagosnál hidegebb és derültebb időjárás uralkodott. A havi közép- hőmérséklet nyugaton 2-2*5 C°-kal,keleten 3-3*5 C°-kal alacsonyabb volt, mint a törzsérték. A legalacsonyabb hőmérséklet 23-a és 28-a között a Dunántúlon -10 C° körüli értékig süllyedt, a Dunától keletre u- gyanekkor -15, -18 C°-ig, sőt a talaj mentén -20 C°-ig is terjedt a lehűlés. A legnagyobb nappali felmelegedés 11-13-a között északon 8-10 C°-ot, délen 10-13 C°-ot ért el. Fagyos nap /:amelyen a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 C° alá száll:/ 26-29, téli nap /:amidőn a hőmérséklet legmagasabb értéke is a 0 C° alatt marad:/ 15-25 fordult élői

Februárban enyhe, szeles»változékony volt az időjárás. A hőmérséklet havi középértéke a Dunántúlon 2-3 C°-kal, másutt 1-1*5 C°-kal felülmúlta a 30 évi törzsértéket. A 15-én vagy 23-án beálló legerősebb lehűlés következtében a Dunántúlon csak -5 C°-ig, az Alföldön is csak -10 C°-ig süllyedt a hőmérséklet. A legmagasabb déli felmelegedés előfordulásának napja és értéke országszerte nagy változatossággal jelentkezett,a déli részeken 15-18 C°-ot mértek 28-a körül, északabbra csak 10-12 C°-ot, többnyire a hónap első felében. Fagyos nap 10-20 volt, téli nap sok helyen már egy sem, de a Tiszántúlon még 2-3 fordult elő.

Március országszerte enyhe és napsütéses volt.A havi középhőmérséklet északon 1*5-2 C°-kal,délen 0*5-1 C°-kal haladta meg a sokévi átlagot. A legerősebb nappali felmelegedés sok helyen már 20 C°- nál is magasabb értéket ért el,22-én vagy 31-én. A legalacsonyabb hajnali lehűlés 20-a táján -2 és -5 C° között jelentkezett. Téli nap már sehol sem fordult elő, fagyos nap még 5-15 volt.

Április időjárását erősen átlagfeletti hőmérséklet és rendkívüli napfénybőség jellemezte.A hőmérséklet havi középértéke mindenütt 3-4 C°-kal magasabb volt, mint a 30 évi átlag. A hőmérséklet havi csúcsértéke 30-án országszerte közel járt a 30 C°-hoz, tehát nyári nap /:amikor t.i. a hőmérséklet legmagasabb értéke a 25 C°-ot elérte:/ mindenütt volt, sőt ezek száma néhol a 8-at is elérte. 12-e táján majdnem mindenhol észleltek fagyot, a legerősebb lehűlés északkeleten a -5 C°-ot is megközelítette.

120 -