Vízrajzi Évkönyv 50., 1945 (Budapest, 1949)

hosszabb-rövidebb ideig szünetelt.Vizmércejegyzőink, feladatuk fontosságának tudatában,központi irányitás nélkül is önzetlen ügybuzgósággal folytatták munkájukat és igy minden nehézség ellenére az év elején 49 vízmércén /: 36 # :/ folyt az észlelés. Junius 1-ig 74 vizmérceállomást helyeztünk ismét üzembe azáltal, hogy kisegítő mércét állítottunk fel. Junius 1-én tehát már 123 vizmérce /: 90 $ :/ működött, közülök 34 naponta táviratozott.

Az év második felében a kisegitő mércéket a lehetőséghez képest legalább félállandő szerkezettel pótoltuk és további vízmércéket helyeztünk üzembe.

Az Országos Vizjelző Szolgálatba két mércét /:a Túr folyón Sonkádnál és a Hármas-Körősön a bckés- szentandrási duzzasztóműnél :/ kapcsoltunk be ujjonan, viszont nem állítottuk helyre a Koppány-patakon Nagykónyinál és a Zagyván Lőrincinél megsemmisült vízmércét.

Az év végén a működő vizmérceállomások száma 127-re emelkedett /: az 1937 évinek 96 $-a :/ úgy, hogy a nyilvántartott belföldi mércék közül csupán 10 nem működött. Ezenkívül nyilvántartottul: 3 idegen vizmérce /: Pozsony a Dunán, Locsmánd a Repcén és Eszék a Dráván :/ vízállásait is.

A táviratozó vizmérceállomások számát az év végére 48-ra növeltük /: 1937-ben 39 állomás adott naponta távirati jelentést. :/ Az év végére részben már a nemzetközi vizjelző szolgálat is helyreállt : 1 osztrák és 8 román vízmércéről kaptunk naponta távirati jelentést.

A rendszeres távirati vizjelző szolgálat április elején indult ismét meg. A postaforgalom helyreálltával a havi jelentések is mind rendszeresebben érkeztek. A beérkező vizállásadatok ellenőrzése és feldolgozása a szokott módon folyt és folytattuk a vizjelzés szempontjából fontos csapadékviszonyok nyilvántartását is. A Dunavölgy többi államából 1945-ben csak szórványosan érkeztek vizrajzi adatok.

A feldolgozott vizrajzi adatok közreadása eleinte csupán a katonai hatóságoknak és minisztériumoknak adott tájékoztatásra szorítkozott. De később már a szokásos módon történt, mégpedig:

1. / A rádiós vizjelző szolgálat keretén belül, illetve a Magyar Központi Hiradó utján a sajtóban junius 1-től kezdődően. /: Napi helyzetjelentés :/

2. / A Napi Vízjárás! Térkép-en.amelyet julius 1-től sikerült ismét a szokásos alakjában kőnyomatban kiadni./:Júniusban csak négy kézirati példány készült naponta az érdekelt központi szervek részére.:/

3. / A Vizrajzi Évkönyv-ben.amelynek csaknem kész 1942 évi kötetét sikerült minden nehézség ellenére megjelentetni. Az 1943 évi anyag sajtó alá rendezése azonban sajnos nagyon elhúzódott.

Itt is megemlítjük, hogy a földmivelésügyi miniszter 1945 évi december hó 7-én kelt 45,617/1945 VII.2 számú rendeletével az 1937.évi országhatáron belül eső 1943 január 1-ével lesüllyesztett 22 Tisza-, 2 Körös-,és 1 Berettyó-vizmérce "(^-pontjának lesüllyesztését 1946 január l-től kezdődően hatálytalanitot/:Külön kell hangsúlyoznunk e helyen is,hogy mivel a lesüllyesztés hatálytalanítása folytán 1946- tól kezdődően ismét az 1943 előtti "0"-pontokra vonatkozó vízállásokat kell közölni,-a folytonosság biztosítása érdekében az újból felemelt vízmércékre vonatkozóan - hasonlóan az 1944.évi kötethez -már a süly- lyésztés előtti "C-pontokra átszámított vízállásokat adjuk közre. :/

A februári jeges árvíz idején árvízi ügyeleti szolgálatot a Budán folyó harcok miatt, valamint a távirdai összeköttetések hiányában nem tarthattunk,az év későbbi részében viszont nem volt rá szükség.

A jégviszonyokról való gyors és pontos tájékozódás céljából az Intézet az év végén ismét megszervezte a külön jógjelentő szolgálatot a Duna és Tisza mentén. Az elaknásított Dráva partján ebben az évben erre még nem kerülhetett sor.

2. V I Z T A N.

A viztan terén az Intézet rendszeres munkája az észlelési anyag tudományos feldolgozása,valamint vizrajzi tanulmányok végzése közületek és magánosok részére.A rendkívüli viszonyok miatt ez a munka a legszűkebb keretekre korlátozódott.

Említésre méltó a budapesti dunahidak roncsai által okozott vízszinduzzasztás megállapítására- 3 -