Vízrajzi Évkönyv 50., 1945 (Budapest, 1949)

rések alkalmával a hajnali lehűlés sok helyen megközelítette ugyan, sőt keleten el is érte a fagypontot, erősehh fagy azonban seholsem fordult elő, még a talaj mentén sem.

Junius időjárása meleg, napfényben gazdag volt.A havi középhőmérséklet nyugaton 2-2*5 C°-kal,ke létén 1-2 C°-kal meghaladta az átlagot.Nyári hónapban ez már számottevő melegtöbblet. A legmagasabb hőmérséklet 8-a táján 30-35 C° volt, a legerősebb lehűlést, 6-12 C°-ot, 2-án, 16-án vagy 30-án észlelték. A nyári napok száma 15-23, a hőségnapoké északon 1-5, délen 6-11 volt.

Julius mérsékelt melegtöbblettel,átlagon felüli napsütéssel zárult.A "havi középhőmérséklet töb- nyire 0’5-l*5 C°-kal magasabb volt,mint a törzsérték. A legerősebb felmelegedés 28-a körül majdnem mindenütt meghaladta a 35 C°-ot, Békéscsabán már 38 C°-ig terjedt.A legerősebb lehűlés 4-én 7-12 C° között volt. Nyári nap 20-28, hőségnap 5-15 fordult elő.

Augusztus hőmérséklete valamivel átlagon felüli volt. A középhőmérséklet 0*5-1*5 C° hőtöbblet- tet mutat a 30 évi átlaghoz képest. A legerősebb felmelegedést 9-e vagy 31-e körül észlelték, amikor 34- 37 C°-ig emelkedett a déli hőmérséklet. A hőség tartós volt,mert 4-13 hőségnap fordult elő a 17-26 nyári

nap mellett. A legerősebb lehűlés 1-én vagy 29-én 8-12 C°-ig terjedt.

Szeptember hőmérséklete átlagkörüli volt. A havi középhőmérséklet nyugaton 1 C°-on belülmara- dó többletet,a keleti megyék egy részén 0*5 C°-nál kisebb hiányt mutat.A hőmérséklet csúcsértéke már csak kivételesen, a déli részeken érte el 19-én a 30 C°-ot. A legerősebb lehűlés 30-án 4-8 C°-ig térjedt.Nyári

I

nap 6-16, hőségnap országszerte legfeljebb 2 fordult elő.

Október az átlagnak megfelelő hőmérsékletű hónap volt.A hőmérséklet havi középértéke az ország nyugati felén többnyire néhány tizedfokkal magasabb, keleti megyéiben ugyanannyival alacsonyabb vol.t. A legmagasabb hőmérséklet, 20-24 C°,sok helyen 31-én lépett fel.A legerősebb lehűlést, 0*5-3*0 C°-ot, 10 - e vagy 22-e körül észlelték. Ugyanekkor helyenkint fellépett az első gyenge talaj menti fagy.

November napsütése kevés volt,hőmérséklete az átlagnak megfelelt. A havi középhőmérséklet csak néhány tizedfokkal tért el az átlagtól,A legnagyobb felmelegedést, 16-22 C°-ot,a hónap első napjaiban mérték, a -2,-7 C°-ig terjedő legerősebb lehűlés 21-e,vagy 28-a körül állott be. A fagyos napok száma 5-15 volt, az Alföld északi és keleti részén már 1-2 téli nap is jelentkezett.

December kissé enyhébb, naposabb volt,mint az átlag.A havi középhőmérséklet néhány tizedfokkal mindenütt meghaladta az átlagot. A legerősebb lehűlést,-10,-15 C°-ot, -15,-20 C°-ig terjedő talajmenti fagyokkal 13-a táján észlelték. A legmagasabb hőmérséklet, 8-12 C°,karácsony táján lépett fel. 16-20 fagyos nap és 1-6 téli nap fordult elő.

A 11./ alatti rajz 6 állomás ötnapos és havi középhőmérsékletét szemlélteti, összehasonlitásul a 30 éves /:1901-30:/ átlagokat is felraktuk. Az eddig közölt jelenlegi észlelőállomások közül adathiány miatt kimaradt Szeged, viszont közöljük Békéscsaba és Miskolc észlelési adatait.Az ábra különösen jól szemlélteti,hogy a január havi középhőmérséklet alacsonyabb,mig a május és junius havi magasabb volt a sokévi átlagnál.

Bészletesebb időjárási adatok az Országos Meteorológiai és PÖldmágnességi Intézet kézirati a- nyagában, ill. havonta megjelenő "Időjárási havi jelentés Magyarországról" cimü kiadványában találhatók.

121 -