Vízrajzi Évkönyv 49., 1944 (Budapest, 1949)

А Duna és Tisza mellékfolyói.

1944-ben a mellékfolyói; vízjárása is az átlagosnál csapadékosabb évnek megfelelően alakult. Az évi középvizállások a mellékfolyókon is szokottnál magasabbak vagy legalább is a tízéves közepek körül voltak. A legmagasabb vízállások minden mellékfolyón alatta maradtak az eddig észlelt legnagyobb vízállásnak; a legnagyobb eltérés a Szamoson mutatkozott. A legkisebb vízállásoknál kitűnik az év egyenletes csapadékeloszlása azáltal, bogy a folyók legkisebb vízállása mindenütt az eddig észlelt legkisebb viz- szin fölött volt. A mellékfolyókon jelentkező nagyobb árhullámok időben megegyeznek a Duna illetőleg a Tisza áradásaival. Jeges árviz a Duna mellékfolyóin nem volt. A Tisza egyes mellékfolyóin február elején vonult le a jeges árhullám.

A nagyobb mellékfolyók néhány mérceállomásának jellemző vízállásait az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

A folyó

A mérceállomás neve

A lesülylyesztés

mértéke

Középvizállás

Legnagyobb vizállás

Legkisebb vizállás

1944

1934/43

1944

eddig ismert

1944

eddig ismert

m

c e

n t

i m é t e

Г b

e n

Rába

Körmend

ШЛ

56

45

450

490 /1925/-20-24 /1939/

Vág

Tornóc20

21

408

636 /1903/-94-108 /1921/

Ipoly

Ipolyszakállos

m

144

135

424

464 /1940/

34-7 /1894/

Kapos

Kurd74

81

360

475 /1940/

2-30 /1931/

Dráva

Barcs

2

169

201

467

652 /1876/

27

I 191/1933/

Tarac

Dombó82

191

350 /1933/

34-10 /1931/

Szamos

Csenger36

36

274

743 /1888/-68-90 /1943/

Bodrog

Bodrogszerdahely- _223

624

803 /1924/

38

22 /1921/

Sajó

Bánréve86

88

317

406 /1939/

261

1-371/1908/

Hernád

Hidasnémeti62

43

240

348 /1940/-6

[-42]/1898/

Kettős-Körös

Békés170

108

658

862 /1919/-10-118 /1935/

Hármas-Körös

Gyoma158

602

873 /1919/-46-116 /1930/

Maros

Makó65

353

580 /1932/

hMl-78 /1905/

Megjegyzés: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek.

A jég a mellékfolyókon január elején már több helyen állt. Egyés mellékfolyókon már az előző év decemberében is volt álló jég. A legtöbb folyón,zajlás és beállás váltakozással,február végén vagy március elején eltűnik a jég. Az év végén mind a Duna, mind a Tisza mellékfolyóiról jelentettek zajló, illetve álló jeget. /:Lásd még a B.II. fejezet 6.pontjában közölt áttekintést:/

A Balaton.

A Balaton középvizállása 1944-ben a siófoki vizmércén mérve 81 cm volt, 22 cm-rel alacsonyabb, mint az 1910-től 1934-ig terjedő 25 év átlagaként adódó 103 cm. Az év legmagasabb vizállása 103 cm, a legkisebb pedig 50 cm volt, a 25 éves időszakban észlelt 157 és -36 cm-es szélsőségekkel szembem. A tó felületét január derekán rövid időre összefüggő jégtakaró boritotta. A január második és február első felének enyhe időjárása után csak február végén és március elején fejlődött ki újra összefüggő jégpáncél. A jég március 2.-a és 15.-e között tűnt el. Az év végén, december utolsó negyedében, jelent meg a jég a Balatonon. 1944-ben a Balaton jegének legnagyobb vastagsága 14 cm volt.- 16 T