Vízrajzi Évkönyv 49., 1944 (Budapest, 1949)
November szintén enyhébb volt az átlagnál. A havi középhőmérséklet 0*5-l*0 C°-kal meghaladta a * sokévi törzsértéket. Az első őszi fagy 11-13.-án lépett fel. A havi legalacsonyabb hőmérséklet 19.-én -2, -4 C°-ig süllyedt. A hőnapban 5-16 fagyos -nap volt, többnyire gyenge fagyokkal. A legmagasabb hőmérsékletet 14-16 C°-ot 2.-án vagy 3.-án mérték. űeoember hidegebb volt, mint az átlag. A havi középhőmérséklet 0*5-l*5 C°-kal az átlag alatt maradt. A legalacsonyabb hőmérsékletet az ország nyugati felében -10, -12 C°-ot 26. vagy 27-én mérték. A legnagyobb felmelegedés 8.-án 10-15 C°-ig terjedt. Fagyos nap 15-25, téli nap 8-12 fordult elő. Az 1944.év hőmérsékleti viszonyait áttekintve megállapíthatjak, hogy az esztendő középhőmérséklete alig tér el a sokévi átlagtól. A hőhiánnyal záruló február, március, május, julius és december, valamint az átlagos hőmérsékletű junius kivételével a többi hónap általában kismértékű hőtöbbletet mutat. A legnagyobb hőtöbblet januárban és augusztusban, a legnagyobb hőhiány pedig márciusban volt. A 11«/ alatti rajz 12 állomás ötnapos és havi középhőmérsékletét szemlélteti.összehasonlításul a 30 éves /;1901-30:/ átlagokat is felraktuk. Az ábra különösen jól szemlélteti, hogy a január havi középhőmérséklet magasabb, mig a március havi alacsonyabb volt a sokévi átlagnál. A részletesebb csapadék-, továbbá párolgás- és hőmérsékleti adatok az Országos Meteorológiai és Földmágnesвégi Intézet havonta megjelenő "Időjárási jelentés Magyarországról" cimü kiadványában találhatók, amely több magasabbrendű állomás adatait közli. i- 179 -
