Vízrajzi Évkönyv 49., 1944 (Budapest, 1949)
Vizfolyás Vizmérceállomás A lesüllyesztés mértéke m Az Évkönyvben való r közlés módja Tisza Szolnok 2 részletes feldolgozással részi.feldolgozás nélkül n Martfű 3 II Tiszaug 4 részi.feldolgozás nélkül ti Cson^rad 3 részletes feldolgozással részi.feldolgozás nélkül n Mindszent 3 ГТ Algyó 3 részi.féldolgozás nélkül »1 Szeged 3 részletes feldolgozással részletes feldolgozással и Zent a 2 n Titel 1 részletes feldolgozással Rima Rimaszombat 1 részletes feldolgozással Zagyva Hatvan 1 részi.feldolgozás nélkül Sebes-Körös Körosszakál 1 részi.feldolgozás nélkül Berettyó Berettyóújfalu 2 részletes feldolgozással részi.féldolgozás nélkül Hármas-Körös Kuns zen tmár t on 3 1. Mintegy bevezetésül mindenekelőtt az 1944. év vízjárás! viszonyainak rövid összefoglald jellemzését találja az olvasó. 2. A könnyebb tájékoztatást szolgálja a vizmérceállomások betűrendes, illetve vízrendszerek szerinti jegyzéke. amelyet - hogy könnyen fellapozható legyen - szines kartonlapra nyomattunk. Az 1943.év elején ténylegesen lesüllyesztett vízmércéket mindkét jegyzékben sorszámuk, a naponkint táviratozó vízmérce állomás okát nevük aláhúzásával jelöltük meg. 3-4■ A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál minden fontosabb vízfolyásunknak legalább egy mércéjéről /:összesen 79 vízmércéről:/ részletes adatfeldolgozást kivánunk nyújtani,mig a többi, nem oly fontos 116 vizmérce észlelési anyagát részletes feldolgozás nélkül tettük közzé./b.4.alatt./ Egy-egy részen belül a vízmércék a vízrendszer természetes rendjének megfelelően, tehát a viz folyása szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után. A mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok igy a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között kerülnek sorra. A két helyen való keresgélés kényelmetlensége csak akkor fog megszűnni,ha minden vizraérceszelvónyre vonatkozólag részletes adatfeldolgozás fog rendelkezésre állani, ami azonban vízgazdálkodásunk jelenlegi állapotában még nem megokolt. Takarékosságból az Évkönyv nem közli valamennyi vizmérce észlelési adatait. A kihagyott mércékre vonatkozó feljegyzések az Osztályon az érdeklődők rendelkezésére állnak. Az egyes vizmércék anyagát külön-külön táblázatokban foglaltuk össze. A táblázatok fejlécében a legfontosabb törzskönyvi adatokat közöljük.A dunai vizmércék helyét a nemzetközi kilométerjelzés szerint, sőt a részletes adatokat tartalmazó dunai vizmérceállomásokét a budapesti Széchenyi lánchíd tengelyére vonatkoztatva is megadjuk. A tiszai vízmércéknél az 1929/31. évi felvétel alapján készült "A Tisza hely- szinrajza, hosszszelvénye é3 keresztszelvényei" cimü műben feltüntetett, a sodorvonalban mért távolsági adatok szerepelnek. A mércék "0"-pontjának magassága általában az egységes, országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozik. Egyébként a magassági adatoknál a következő módon jelezzük az alapfelületet: /Orsz./ az országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozó magasság /:a hálózat kiindulópontja a régi katonai hálózat nadapi főpontja:/; /V.O./ a Vízrajzi Osztály szintezése /:alapfelülete a régi katonai hálózatból indul ki:/; /F.sz./ a Vásárhelyi-féle szintezés pontjaiból levezetett, u.n. folyamszabályozási magasság; /katonai/ a bécsi cs. és kir. katonai földrajzi intézet magassági jegyéből levezetett magasság; ) /vasúti/ a MÁV szintezési pontjaiból levezetett magasság; /cseh/ a csehszlovák vizrajzi szolgálat - előttünk ismeretlen alapfelületre vonatkoztatott - magassági adata; /román/ a román vizrajzi szolgálat - előttünk ismeretlen alapfelületre vonatkoztatott - magassági adata; /szerb/ a jugoszláv vizrajzi szolgálat - előttünk ismeretlen alapfelületre vonatkoztatott - magassági adata. 6
