Vízrajzi Évkönyv 48., 1943 (Budapest, 1946)

A./ A VÍZRAJZI INTÉZET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE AZ 1943. ÉVBEN.

I. SZERVEZET.

Igazgató: Tory Kálmán

1. Viz.jelzás és viztan:

Vezető: dr.Bogárdi János kir.főmérnök

Beosztva: Iliéi Vilmos kir.s.mérnök Karcsi Kálmán kir.s.mérnök Keszthelyi Béla müsz.felügyelő Sabathiel Gyula műszaki tiszt Balkay Imréné kezelő

miniszteri osztálytanácsos.

2. MedernyiIvánt artás:

Vezető: Rónay László min.osztálytanácsós

Beosztva: Ungváry György kir.müsz.tan. VI.1-től Botár Imre kir.mérnök 1943.VI.1-ig Marót Gyula kir.s.mérnök Majsai Lajos műszáki főfelügyelő Mader Marcell műszaki felügyelő Szilágyi József II.o.műszaki tiszt br.Bedeus Károly II.o.műszaki tiszt

3. Vizmérés és talajvizszinészlelés:

Vezető: dr.Einwachter József kir.müsz.tanácsós

Beosztva: Rátky István kir.s.mérnök

Iváncsó Ferenc műszaki tiszt.

Ezenkívül szolgálatot teljesített 8 műszaki alkalmazott, 3 gépiró, 2 irodai alkalmazott, 4 vizmester és 2 hajókormányos.

II. M Ü К Ö D É S.

I. VIZJELZÉS.

Az Intézet 1943. év elején 297 vízmérce adatait tartotta nyilván, melyek közül 3 idegen volt /:Poz3ony a Dunán, Locsmánd a Répcén és Eszék a Dráván:/. 79 belföldi vizmérceállomás naponta táviratban jelentette adatait az Intézetnek.

Az év folyamán az ország különböző folyóin 16 uj vízmércét állítottunk fel, igy a nyilvántartásba vett vízmércék száma 313-ra emelkedett.Ugyanekkor a Vizrajzi Intézet 85 belföldi, továbbá 9 német, 2 szlovák, 3 horvát, 5 román és 3 bolgár vizmérceállomásről kapott naponta távirati jelentést.

A rajzoló vízmércék bevezetésének első lépéseként rajzoló vizmércepárt helyeztünk el a Dunán, mégpedig Lábatlanon és Budapesten. Mindkét helyen Otto A.Ganser mintájú műszert állítottunk fel.A lábat- lani rajzoló vizmérce régi tipusu kijavított, a budapesti pedig gyári uj M 42. mintájú műszer.

A vizmércehálózat állomásainak helyeit Évkönyvünk 1938.évi XLIII.kötetének 1.számú melléklete tünteti fel.

A belföldi vízmércék adatainak ellenőrzésén és feldolgozásán, továbbá a vizjelzés szempontjából fontos csapadékviszonyoknak és a hajózást érdeklő kisvizkitüzési adatoknak nyilvántartásán kivül folytatta az Intézet a Dunavölgy többi államából beérkező vizrajzi adatanyag gyűjtését és rendezését is.

A feldolgozott vizrajzi adatok közreadása 1943-ban is háromféleképpen történt:

1./ a nemzeti és nemzetközi rádiós vizjelző szolgálat keretében, ill. a Magyar Távirati Iroda

utján a sajtóban naponta helyzetjelentés, 2 állomásra /:Budapest és Szeged:/ vonatkozóan pedig 24 órás