Vízrajzi Évkönyv 48., 1943 (Budapest, 1946)
sebb-nagyobb foltok pedig 900 mm-nél is több csapadékot kaptak.Legtöbb csapadék, 1084 mm, a Visé vizgyüjtó- területén,Fajnán esett. A Mezőségsn a csapadék összege 500 mm ala"tt maradt és a Székelyföldön is több 500 mm-nél, sőt egy 400 mm-nél szárazabb foltot is látunk. Legkevesebb csapadék esett Vargyason /Udvarhely megye:/: 388 mm. Az Alföld kevés csapadékot kapott. A 600 mm-t csak szórványosan, kisebb területeken, valamint a Duna-Tisza közének déli részén két nagyobb kiterjedésű folton haladta meg a csapadék. Legtöbb csapadékot /:650 mm-t:/ a bácsbodrogmegyei Csantavéren mértek. Az Alföld déli vidékeinek legnagyobb része 500-600 mm közötti csapadékot kapott. Az Alföld északi fele ennél jóval szárazabb volt. .Legnagyobb részén 500 mm-nél kevesebb csapadékot észleltek, sőt több kisebb-nagyobb folton a 400 mm-t sem érte el a csapadék évi összege. A mélypont, 376 mm-rel Nádudvar vidékén,Söreháton volt. A 30 éves /:1901-1930;/ átlagok százalékában fejezi ki az 1943. év csapadékmennyiségét a 2/b. a- latt közölt térkép. A térképen látható, hogy az ország területének több mint nyolctized részén csapadék- hiány volt. Jellemző az 1943. év szárazságára, hogy az átlagoknál nagyobb csapadékot csak elszórtan észleltek. A törzsértéknél nagyobb csapadékot mértek: a Dunántúlon a Balaton vidékén nagyobb területre kiterjedően, a Duna-Tisza közének déli részén, a baranyai háromszögben, a Zala vidékén kisebb folton, a Felvidék északi részén és a Székelyföld északi vidékein.A csapadéktöbblet országszerte a 10 fo-ot csak kevés helyen lépte túl. így a Dunántúlon, a Balaton vidékén jelentősebb területen, a Délvidéken, a Felvidéken, valamint Erdélyben, itt azonban már csak kisebb foltokon. 20 ^-nál nagyobb osapadéktöbbletet csupán a Dunántúlon észleltek, azonban ez is általában 40 jí alatt maradt. A Dunántúl déli felének nagyobb részén az átlagnál több csapadék hullott. A csapadéktöbblet he- lyenkint a lOJí-ot is meghaladta,különösen a Balaton környékén.Ezen a területen mérték országszerte a legnagyobb csapadéktöbbletet /:Fonyód 56 fi-оз positiv eltérés:/. A Dunántúl legnagyobb része azonban még igy is csapadékhiányt mutat. Különösen az északkeleti részeken, ahol -20 56-nál is nagyobb volt a csapadékhiány. A legnagyobb csapadékhiányt Piliscsabárél jelentették, ahol a törzsértéknek 76 $~a esett /:-24 $ csapadék- hiány:/. A Kisalföldön mindenütt kevesebb volt az évi csapadékösszeg az átlagos értékeknél. A csapadékhiány különösen a keleti részeken volt jelentősebb, ahol a -20 $-ot is meghaladta. A mélypont -26 $~os csapadékhiánnyal Tótmegyeren és Ógyallán van. A Felvidéken, főleg a Bükk-hegység és a Hemád vidékén volt csapadéktöbblet. Azonban a positiv eltérés csak két kis folton haladta meg a 10 ^-ot. A legnagyobb positiv eltérést, 13 $-ot Gibárton mérték, ahol a törzsérték 113 $-át észlelték. A csapadékhiány a Börzsöny és Cserhát vidékén a legnagyobb. Itt a hiány a -20 >6-ot is meghaladta. A legnagyobb csapadékhiányt -28 $-kal /:a törzsérték 72 %-& hullott:/ Diés- jenőről és Lukanénjéről jelentették. Kárpátalja egész területén kevesebb volt az évi csapadékmennyiség, mint a 30 éves átlag. A csapadékhiány a vidék legnagyobb részén -20 jUnál is több volt, A legnagyobb csapadékhiányt, -41 Bezőn mérték. Erdélyben általában csapadékhiány mutatkozott és többletet csak kisebb-nagyobb foltokon észleltek. Jelentősebb csapadéktöbbletet csupán a Székelyföld északi részéről jelentettek. A többlet azonban itt sem volt nagy és általában 10 )> körül mozgott. A legnagyobb csapadéktöbbletet, 20 3&~ot Ditróról jelentették. A csapadékhiány Erdély legnagyobb részén meghaladta a -10 />-ot, sőt több mint egyharmadán -20 $- nál is nagyobb volt a negativ eltérés, A legkevesebb csapadékot Nagysajón észlelték, ahol a törzsértéknek mindössze 60 jí-a hullott. /:-40 $-os csapadékhiány.:/ Az Alföld legnagyobb részén ugyancsak csapadékhiány jelentkezett. A csapadéktöbbletet főleg a déli részeken láthatunk, de a positiv eltérés itt sem haladta meg a 10 $-ot. A legnagyobb positiv eltérés, 18 ^ a biharmegyei Méhkeréken volt. A Duna-Tisza közének északi felén, valamint a Tiszántúl legnagyobb ré- 174 -
