Vízrajzi Évkönyv 48., 1943 (Budapest, 1946)
rajzához hasonlóan - helyszűke miatt, a fontosabb vízmércék utáni 10 oldalon közöljük. Teljes pontosságot várni ezektől a görbéktől nem szabad. Alsó szakaszuk a kisvízi meder folytonos változása miatt rövid ideig, néha csupán egyik árvíztől a másikig érvényes, felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési a- dat miatt kevésbbé megbízható. Az áradó és apadó víznél mutatkozó nagy eséskülönbségek miatt a méréspontok szóródnak is. Görbéink a tetőző vízállásnál lefolyó mennyiségeket tüntetik fel. Az áradó víznél végzett mérések telt ponttal jelölt adatai a görbétől jobbra, az apadásnál végzett mérések üres karikával jelölt pontjai tőle balra esnek, A tetőzéseknél kapott mérési eredményeket csillag ábrázolja s ezeken a pontokon a görbe keresztülhalad. Ahol a legutóbbi tiz év adatai alapján megbízhatónak látszó görbét szerkeszthettünk, azt teljes vonallal huztuk ki, A görbének azt a részét, amelyre csak a régebbi időkről volt használható adat, szaggatott vonallal, azt a részét pedig, ahol a régebbi mederváltozások miatt már nem teljesen megbízható adatokra, vagy szomszédos szelvények mérési eredményeinek átszámításával kapott pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk, pontozott vonallal jelöltük. Folyótorkolatok közelében fekvő mércéknél az egyesülő vízfolyások kölcsönös egymásráhatása következtében /:visszaduzzasztás, leszívás:/ ugyanolyan vízállásnál is lényegesen eltérő lehet a vízmennyiség. Ilyen a helyzet pl. Csongrádon, ahol a Hármas-Körös visszaduzzasztása magasra emelheti a Tisza vízállását, anélkül, hogy a hozam tényleg nagy lenne, s igy a Körös minden vízállásához a Tiszának más-más vizmennyiséggörbéje tartozik. A vízmennyiség itt csak mindkét egyesülő vízfolyás vízállásának függvényében, görbesereggel volna ábrázolható. Ilyen görbék szerkesztésére azonban még nem kerülhetett sor. 5. A vizmérési adatok közlésénél két szempontot tartottunk irányadónak.Egyrészt valamennyi, a mérési eredményeket befolyásoló tényező felsorolásával általános tájékoztatást adunk a mérés körülményeiről, másrészt adatainkkal lehetővé kívánjuk tenni a vízmennyiség közelitő meghatározását olyan szelvényekben is, amelyekben csak felszíni sebességmérést végeztünk, esetleg csak a keresztszelvény adatait és a vizszin esését, vagy csupán a vízgyűjtőterület nagyságát ismerjük. Ilyen gyakorlati vagy tudományos célokra szolgáló adatok a következők: 1^ középsebesség, ffQ a keresztszelvényben észlelt legnagyobb felszíni sebesség, = b a szelvény középsebességének és a legnagyobb felszíni sebességnek hányadosa Vfo /:felszini sebességből való vizmennyiségmeghatározásokhoz:/, a vízgyűjtőterület knf-éről lefolyó vízmennyiség lit/mp-ben, vagyis a fajlagos vízhozam /:a vízgyűjtőterület alapján történt vizmennyiségmeghatározásokhoz:/ vizszinesés cm/km. Mivel a kisesésü síkvidéki vízfolyásoknál az 1-2 cm-en belül játszadozó és alig csillapítható vizszin rögzítésének nehézsége mellett a szintezés hibája is erősen befolyásolja az eredményt, csak hosszabb szakasz kétszeri gondos szintezéséből számított eredményeket közlünk, viztükörszélesség, ke re s zt szeIvényterület középmélység, a legnagyobb mélység fenékig menő mérésekből számított vízmennyiség, felszíni sebességből számitott vízmennyiség, az előző két mennyiség hányadosa, amely főképpen árvíznél végzett felszíni mérések eredményeinek megjavítására alkalmas. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a vizmennyiségmérések adatai a lesüllyesztett vízmércéknél a lesüllyesztés utáni "0"-pontokra vonatkoznak.A vizmennyiségmérések táblázatában az 1943. elején ténylegesen lesüllyesztett vízmércékre vonatkozó mérések sorszámát, valamint a vizállásértékeket aláhúzással jelöltük meg. Ezeknél a méréseknél a vízállások a lesüllyesztett "0"-pontokra vonatkoznak. S F mk = m„ JL s a keresztszelvény alakjának jellemzésére, Q0 _£L = Qo 10
