Vízrajzi Évkönyv 47., 1942 (Budapest, 1943)
A feldolgozott vízrajzi adatok közreadása, — mint a múltban, — 1942-ben is három módon történt : 1, / a nemzeti és nemzetközi rádión vizjelző szolgálat keretében, ill, a Magyar Távirati Iroda utján a sajtóban naponta helyzetjelentést, 2 állomásra /:Budapest és Szeged:/ vonatkozólag pedig 24 órás vizálláselórejelzést adtunk közre, «r 2, / a kőnyomatos "Napi vizjárási térkép" ill, "A Duna, Tisza és mellékfolyóinak vizállása" cimü táblázatos kimutatás napi kiadásával, és 3, / végül évente a Vízrajzi Évkönyv keretében. Az Évkönyv az 1941. évi kötethez hasonlóan 195 vizmérce észlelő anyagát közli, 79 fontosabbét részletes feldolgozásban. A többi állomás anyagát az Évkönyv nem tartalmazza, az kéziratban áll az érdeklődők rendelkezésére. /:Lásd a vízmércék kimutatásának megjegyzéseit.:/ A márciusi jeges árvizek sok vízmércét megrongáltak. 1942 folyamán az Intézet 32 vízmércét állított helyre, 3 vízmércét pedig átépített, illetőleg áthelyezett. Több vizmérce elhasznált lapjait uj vizmércelapokkal pótoltuk. A Bodrog felsőberecki uj vízmércéjét az Intézet felülvizsgálta. A jeges árvizek idején január 15-től március 20-ig az Intézet árvizi ügyeletes szolgálatot tartott, ebből 11 napon át /:március 6-16-ig:/ éjjel-nappal. A jégviszonyokról az Intézet több alkalommal a rádióban közreadott különjelentéssel tájékoztatta az érdekelteket. A jégviszonyok pontos és gyors jelentése céljából az Intézet külön jégjelentő szolgálatot szervezett, először a Dunán és Tiszán, majd 1942/43 telén már a Dráván is, E külön jégjelentő szolgálat abban áll, hogy a megbizott észlelők a jégviszonyokban beálló változásokat táviraton vagy távbeszélőn azonnal jelenteni tartoznak, Ilymódon az Intézet a folyó teljes hosszára vonatkozóan idejében értesül a jégviszonyokban beállott változásokról. Az év folyamán a dunai államok szakértői Bécsben újból rendezték a nemzetközi vizjelző és jég- jelentő szolgálatot. Megállapodtak abban is, hogy azokat a nemzetközi vizjelző szolgálat keretében is sze- r'eplő vízmércéket, amelyeken kisvizek idején negativ leolvasások is előfordulnak, a negativ /:"0" alatti:/ leolvasások kiküszöbölése céljából lesüllyesztik, A lesüllyesztések végrehajtásának időpontja-1943.január 1. volt. Ezért már most felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy a mostani Évkönyvünk után következő 1943 évi kötet már a lesüllyesztés mértékével átszámított vízállásokat fogja feltüntetni. 2. M-EDERNYILVÁNTARTÁS. Az Intézet 1942-ben folytatta az előző évi felmérési adatok feldolgozását és a visszacsatolt területek folyóinak mederfelmérési munkáit. Az év folyamán megkezdődött a Dráva és a Tisza torkolata közötti 168 km hosszú magyar-horvát közös dunaszakasz vizrajzi medernyilvántartási felvétele. A felvételek a magyar-horvát vegyes műszaki bizottság megállapodása alapján a két állam kirendeltségének közreműködésével, folytak. Ezek keretében a régi vizrajzi alappontokat /:lásd Vizrajzi Évkönyv X.kötet:/ felkutattuk, az elpusztultakat pótoltuk, össz- rendezőiket és magassági adataikat meghatároztuk, a folyamkilométerjeleket bemértük, a partéleket»mellékágakat , a főmedret /:szondirtaohigrafikus utón:/ és a medernyilvántartási keresztszelvényeket újból felCi mértük. A főmedert és a balparti hullámtéri területeket a Vizrajzi Intézet, a jobbpartot pedig a horvát állam kiküldöttei mérték fel. A felvételek 1942-ben a Drávatoroktól Dáljáig, mintegy 33 km szakaszon készültek el. A Tiszán folytattuk a Hosszumező-Tiszaujlak községek közötti 100 km hosszú szakasznak múlt évben megindított medernyilvántartási felvételét. Az előző évben elhelyezett alappontok adatait szabatos szintező és szögmérő műveletekkel meghatároztuk. A részletes meder- és partélfelvételt az egész szakaszon elvégeztük. A felvételek feldolgozása folyamatban van; a feldolgozás eredményei Intézetünk 1934. évi HA Tisza helyszinrajza, ho3szszelvénye 0з keresztszelvényei Tiszabecstől Szegedig" cimü kiadványának guiyagát.- 2 -
