Vízrajzi Évkönyv 47., 1942 (Budapest, 1943)

4. V I Z T A N.

A viztan terén az Intézet rendszeresen visszatérő munkája az észlelt anyag tudományos feldolgo- zása, az Évkönyv kiadása, valamint közületek és magánosok részére vízrajzi tanulmányok végzése.

Az ország árvédelmi helyzetét tárgyaló vizügyi kistanács részére az Intézet ebben az évben is készített jelentést.

Az Intézet tanulmányt végez több társulat területén a lefolyás! tényező megállapitására. A tanulmány személyzet hiányában sajnos csak lassan halad.

Az Országos Öntözésügyi Hivatal megkeresésére a tiszalöki duzzasztóművel kapcsolatosan 1942-ben Záhonynál és Rázompusztánál hordalékmérések indultak meg. A mérések még folyamatban vannak.

Az Intézet a Duna oroszvár-fajszi szakaszán mederanyagvizsgálatokat végzett. A mérési eredmények feldolgozás alatt állanak.

A vizügyi szolgálat külső hivatalai és a vizitársulatok által jóváhagyás végett a minisztériumba felterjesztett több terv műszaki felülvizsgálatát végezte még az Intézet,Ilyen tervek: a tiszaluci Alsórét lecsapolásának terve, a Délborsodi Ármentesitő Társulat rigóséri belvízrendszerének és a Csinosé árapasztójának terve, valamint a kisari Tiszahid szabadnyilásának megállapitására vonatkozó terv.

5. TALAJVIZSZINÉSZLELÉS.

1942-ben az Intézet a Duna-Tisza-csatorna tervbevett nyomvonala mentén 7 uj talajvizkutat helyezett el. Ezzel az Intézet által nyilvántartott kutak száma 286-ról 293-ra emelkedett. Egyes kutakat azonban erőszakos rongálódás, feliszapolódás, vagy észlelő hiányában egyáltalán nem, vagy csak hiányosan észleltek, Ezért Évkönyvünkben csak 250 kút észlelési adatait közöljük. Mostani kötetünkben a kutak vizállás görbéit nem közöljük; ezeket a legtöbb kútra vonatkozóan 1941 évig bezáróan az 1940 évi Évkönyv 1. számú melléklete tartalmazza.

Az Országos Öntözésügyi Hivatal által fúrt kutak száma változatlanul 100; uj kutat ebben az évben nem helyeztek el.

A talajvizszinmegfigyelés terén az ármentesitő társulatok 1942-ben is hathatósan támogatták az Intézetet. Az észlelési eredmények feldolgozása a szokott módon történt.

6. EGYÉB MUNKÁK.

Az Intézet több esetben adott tájékoztatást magánosoknak és hatóságoknak az ügykörébe vágó vízrajzi, vizépitési, hajózási, stb. kérdésekben, Szükség szerint ellátta a sajtót is folyóink vízjárására s jégviszonyaira vonatkozó közlésekkel.

Az Intézet a múlthoz hasonlóan ellátta a Vizügyi Közlemények és a földmivelésügyi minisztérium vizügyi főosztálya egyéb műszaki kiadványainak kiadását és végezte a külföldi kiadványcserével kapcsolatos teendőket. Ezek a háború miatt kizárólag Európára korlátozódtak.

Az Intézet 1941 decemberében a minisztérium épületéből elköltözött. Intézetünk 1886-ban történt felállítása óta, néhány kisebb megszakítástól eltekintve, legtöbbször a minisztérium épületében működött, legutoljára pedig tö’bb mint 20 év óta egyfolytában abban nyert elhelyezést. Az Intézet mostani költözködése a minisztérium épületében mutatkozó túlzsúfoltság következménye volt,Sajnos jelenlegi elhelyezésünk is csupán ideiglenes szükségmegoldás, s igy mindinkább bebizonyosodik, hogy az Intézet végleges otthont csak- •is a célnak megfelelően épitett székházban találhat.

Az év folyamán az Intézet több tagja hivatalos kiküldetésben Németországban járt. Az Intézet i- gazgatója, Tőry Kálmán min.osztálytanácsos február 24-27-ig résztvett a Braila feletti Dunaszakasz Nemzetközi Bizottságának negyedik bécsi ülésén, majd ezt követően a jégtörő hajók tanulmányozása céljából március 14-ig Németországban tartózkodott. Ezen a tanulmányúton, március 3-14. közt Berényi Gábor kir. mérnök is résztvett. Hernyótalpas kotrógépek rendelése végett Tőry Kálmán min.osztálytanácsos áprilisban újból- 4 -