Vízrajzi Évkönyv 47., 1942 (Budapest, 1943)
В./ ÉSZLELÉSI ADATOK ÉS FELDOLGOZÁSUK. I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK. Az évkönyv használatához szükséges általános tudnivalókat az egyes fejezetek sorrendjében a következőkben foglaltuk össze. Vizjárási rész. A vizjárási rész 10 cim alatt az 1942. év felszíni- és talajvízviszonyaira, a vizzel boritott termő területek nagyságára, az 1941/42.-i tél jégviszonyaira, valamint a Duna gázlóira vonatkozó adatokat foglalja magában. 1. Mintegy bevezetésül mindenekelőtt az 1942.év vizjárási viszonyainak rövid összefoglaló jellemzését találja az olvasó. 2. A könnyebb tájékoztatást szolgálja a vizmérceállomások betűrendes, ill. folyóvizek szerinti jegyzéke. amelyet, — hogy könnyen fellapozható legyen, — szines kartonlapra nyomattunk. 3-4, A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál minden fontosabb vízfolyásunknak legalább egy mércéjéről /-.ebben a kötetben összesen 79 vízmércéről:/ részletes adatfeldolgozást kivánurk nyújtani, mig a többi, nem oly fontos 116 vizmérce anyagát kevésbbé részletesen feldolgozva tettük közzé /:lásd 4,alatt:/, Egy-egy részen belül a vizmércék a vázrendszer természetes rendjének megfelelően, tehát a viz folyása szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után;a mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok igy a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között kerülnek sorra. Takarékosságból az Évkönyv nem közli valamennyi vizmérce észlelési anyagát. Az ezekre vonatkozó észlelési ivek az Intézetben az érdeklődők rendelkezésére állanak. Az egyes vizmércék anyagát külön-külön táblázatokban foglaltuk össze. A táblázatok fejlécében a legfontosabb törzskönyvi adatokat közöljük.A dunai vizmércék helyét a nemzetközi kilométerjelzés szerint, sőt a részletes adatokat tartalmazó dunai vizmérceállomásokét a budapesti. Széchenyi Lánchíd tengelyére vonatkoztatva is megadjuk. A tiszai vízmércéknél az 1929-31. évi felvétel alapján készült "A Tisza helyezinrajza, hosszszelvénye és keresztszelvényei" cimü műben feltüntetett, a sodorvonalban mért távolsági adatok szerepelnek. A mércék О-pontjának magasságai általában az egységes, országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkoznak. Egyébként a magassági adatoknál jelezzük az alapfelületet is. A mércék O-pontmagasságai után az alapfelületekre vonatkozó írott jelek jelentései a következők: /Orsz./ az országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozó magasság /:a hálózat kiindulópontja a régi katonai hálózat nadapi főpontja:/; /V.O./ a Vízrajzi Osztály szintezése /:alapfelülete a régi katonai hálózatból indul ki:/; /F.sz./ a Vásárhelyi-féle szintezés pontjaiból levezetett, u.n. folyamszabályozási magasság; /katonai/ a bécsi cs, és kir. katonai földrajzi intézet magassági jegyéből levezetett magasság; /vasúti/ a MÁV szintezési pontjaiból levezetett magasság; /cseh/ /román/ /szerb/ a volt csehszlovák vízrajzi szolgálat — előttünk ismeretlen alapfelületre vonatkoztatott — magassági adata. a volt román vízrajzi szolgálat magassági adata; előttünk ismeretlen alapfelületre vonatkoztatott a volt jugoszláv vízrajzi szolgálat — előttünk ismeretlen alapfelületre vonatkoztatott — magassági adata. A közölt napi vizállásadatok április 1. és szeptember 30. közt a reggel 7 órai»egyébként a 8 órai leolvasásokat jelentik. Az észlelők feljegyzéseit általában javítás nélkül közöljük. A szomszédos mércék adatai alapján közbepótolt értékeket zárójelbe tettük. Az évi legkisebb vízállást a szám aláhuzá- 6 -
