Vízrajzi Évkönyv 46., 1941 (Budapest, 1942)

By ÉSZLELÉSI ADATOK ÉS FELDOLGOZÁSUK.

I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK.

Az évkönyv használatához szükséges általános tudnivalókat az egyes fejezetek sorrendjében a következőkben foglaltuk össze.

Vizjárási rész.

A vizjárási rész 10 cim alatt az 1941. év felszini- és talajvizviszonyaira, a vizzel boritott területek nagyságára, az 1940/41.-i tél jégviszonyaira, valamint а Бипа gázlóira vonatkozó adatokat foglalja magában.

1. Mintegy bevezetésül mindenekelőtt az 1941.év vizjárási viszonyainak rövid összefoglaló jellemzését találja az olvasó.

2. A könnyebb tájékoztatást szolgálja a vizmérceállomások betűrendes, ill. folyóvizek szerinti jegyzéke, amelyet, — hogy könnyen fellapozható legyen, — szines kartonlapra nyomattunk.

3-4. A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál minden fontosabb vízfolyásunknak legalább egy mércéjéről /:ebben a kötetben összesen 79 vízmércéről:/ részletes adatfeldolgozást kivánunk nyújtani, mig a többi, nem oly fontos 116 vizmérce anyagát kevésbbé részletesen feldolgozva tettük közzé /:lásd 4.alatt:/. Egy-egy részen belül a vízmércék a vízrendszer természetes rendjének megfelelően, tehát a viz folyása szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után;a mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok igy a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között kerülnek sorra. Takarékosságból az Évkönyv nem közli valamennyi vizmérce észlelési anyagát. Az ezekre vonatkozó észlelési ivek az Intézetben az érdeklődők rendelkezésére állanak.

Az egyes vízmércék anyagát külön-külön táblázatokban foglaltuk össze. A táblázatok fejlécében a legfontosabb törzskönyvi adatokat közöljük.A dunai vízmércék helyét a nemzetközi kilométerjelzés szerint, sőt a részletes adatokat tartalmazó dunai vizmérceállomásokét a budapesti Széchenyi Lánchid tengelyére vonatkoztatva is megadjuk. A tiszai vízmércéknél az 1929-31. évi felvétel alapján készült "A Tisza helyszinrajza, hosszszelvénye és keresztszelvényei" cimü műben feltüntetett, a sodorvonalban mért távolsági adatok szerepelnek. A mércék О-pontjának magasságai általában az egységes, országos szintezési hár- lózat alapfelületére vonatkoznak. Egyébként a magassági adatoknál jelezzük az alapfelületet is. A mércék O-pontmagasságai után az alapfelületekre vonatkozó írott jelek jelentései a következők:

■ f .- 5 -