Vízrajzi Évkönyv 45., 1940 (Budapest, 1941)

A./ A VÍZRAJZI INTÉZET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE AZ 194-0. ÉVBEN.

I SZERVEZET

Igazgató: Pogonyi György miniszteri tanácsos 1940.október 27-ig. Tóry Kálmán kir.műszaki tanácsos 1940.december 1-tól.

1. Vizjelzés ёз viztan.

Vezető: dr.Lászlóffy Woldemár kir.müsz,tan.

Beosztva: Paphalmy György mérnökgyakornok,

Keszthelyi Béla műszaki tiszt,

Máder Marcell műszaki tiszt.

2. Medernyilvántartás.

Vezető: Rónay László kir.müsz.tanácsos,

Beosztva: Mayer László kir.s,mérnök,

Kail Sándor kir.s.mérnök 1940,VII.30-ig., Vaits Ferenc kir.s.mérnök 1940.VIII.1-t61, Racsov István npd.mérnök, vitéz Magsai Lajos műszaki tiszt.

Ezenkívül szolgálatot teljesített 8 műszaki mester, 1 vizmesternövendék és 2 hajókormányos.

5. Vizméré3 és talajvizszinészlelés. Vezető: Riszdorfer József kir.müsz.tan.

Beosztva: Berényi Gábor kir.s,mérnök, Zassenkó Anatol npd.mérnök,

Gerő László ny.kir.müsz.tan.

4. Tervező csoport.

Vezető: Riszdorfer József kir.müsz.tan.

Beosztva: ifj.Maurer Gyula kir.mérnök,

Bizub Béla kir.s.mérnök.

Külön megbízatással, a szolnoki gabonatárház tervezési és építési munkáinak irányításánál vitéz D i t г ó у /Dieter/ János, ny.miniszter tanácsos.

alkalmazott, 2 gépiró, 1 irodai alkalmazott, 2 vizII. MŰKÖDÉS

1. VIZJELZÉS.

Az Intézet az 1940. év elején 229 vízmérce adatait tartotta nyilván, melyek közül 4 idegen volt /:Pozsony a Dunán; Locsmánd a Répcén; Nagyvárad és Rév a Sebes-EcJrösön:/. 64 belföldi vizmérceállomás naponta táviratban közölte adatait az Intézettel.

Az erdélyi és keletmagyarországi résznek 1940.szeptember 5-én visszacsatolt területén 29 vizmér cét vettünk át. így Erdély visszacsatolása folytán a nyilvántartott vízmércék száma 258-ra emelkedett.TJ- gyanekkor a Vízrajzi Intézet naponta 72 belföldi, továbbá 9 németországi, 1 szlovák, 5 jugoszláv,5 romániai és 2 bolgár vizmérceállomásról kapott távirati jelentést.

A vizmércehálózat állomásainak helyeit illetőleg utalunk Évkönyvünk 1938.évi XLIII.kötetének 1. számú mellékletére.

A belföldi vízmércék adatainak ellenőrzésén és feldolgozásán, továbbá a vizjelzés szempontjából fontos csapadékviszonyoknak és a hajózást érdeklő kisvizkitüzési adatoknak nyilvántartásán kivül folytat ta az Intézet a Dunavölgy többi államából beérkező vízrajzi adatanyag gyűjtését és rendezését is.

Jelentős rendkívüli munkát okozott Erdély vízmércéinek törzskönyvezése és adatainak a hazai nyilvántartás keretében való rendszerezése.

A vízrajzi adatok feldolgozása és közreadása, —mint a múltban is,— három módon történt:- 1 -