Vízrajzi Évkönyv 45., 1940 (Budapest, 1941)
nagyviz. Valamely megjelölt időszakon belül előfordult legnagyobb vízállás,pl.1940,májusi NV. közepes nagyviz. Értelmezése olyan, mint a közepes kisvizé, Pl. 1931/40 évi KNV: a megjelölt tiz esztendő évi legnagyobb vízállásainak középértéke, legnagyobb viz. Értelmezése olyan, mint a legkisebb vizé. átlagos viz. Az a mérceleolvasás, amelyet valamely évben vagy évsorozatban ugyanannyiszor halad meg a vizállás, mint ahányszor nem ér el. /:182*5 napos, vagyis az 50 $ tartősságu vízállás:/. Mind a EV-nél és a LKV-nél, mind a NV-nél és a LNV-nél megkülönböztetjük a jeges és jégnélküli vízre vonatkozó leolvasásokat, mert a jég a rendes vizlefolyási viszonyokat megzavarja és igy a szélsőséges jeges vízállások nem jelentik egyúttal a legkisebb, ill. legnagyobb vízszállítást. A jéggel befolyásolt vizállást vonalkeret jelzi. Pl. |bNV| : a legmagasabb jeges árvíz szintje. /:Az árvizet akkor is jegesnek minősítjük, ha magánál a mércénél sik viz volt ugyan, de a vizállást valamely lejebb vagy feljebb keletkezett jégtorlasz befolyásolta.:/ A szélsőséges vízállásoknál általában ügyeltünk arra, hogy ne történelmi jelentőségű, gyakorlati érték nélküli adatokat adjunk, hanem olyanokat, amelyek a mai mederviszonyok között is előfordulhatnak. Pl. Budapestnél nem az 1838.évi 936 cm-es jeges árvizszinmagasságot adjuk meg,mert a szabályozás óta olyan nem fordulhat elő; Dunaremeténél pedig a legutóbbi 20 év legkisebb vízállásait közöljük /:+190 cm ill. +171 cm:/, mert a meder feltöltődése következtében az eddig valóban észlelt legkisebb leolvasás /:1888.I.l-én +40 cm:/ újabb medermélyülésig többé nem következhet be. A régebbi évkönyvek vizállásadatainak felhasználásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a mércék О-pontjainak időközben történt megváltozása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg közvetlenül nem vethetők egybe. A változásokra vonatkozó adatokat 1934.évi évkönyvünk 69-72.oldalán táblázatban közöltük. Az ebben az évkönyvben felsorolt szélsőséges vízállásokat —ha szükséges volt— a jelenleg érvényes О-pontokra már átszámítottuk. Vizgazdasági tervezéseknél szükség lehet annak ismeretére, hogy valamely vízállás egy bizonyos időszakon belül hányszor fordult elő, és az egyes szinteket hányszor lépte át, illetve hányszor nem érte el a viz. Ezekre a kérdésekre a gyakorisági és tartóssági adatok válaszolnak. A 79 fontosabb mércére vonatkozólag ezeket az adatokat nemcsak az 1940.évre, hanem az 1931/40. évtized átlagára is meghatároztuk s az utóbbiakat rajzban is ábrázoljuk, Munkamegtakaritás céljából az 1930/39. évtized helyett már ebben az *- évkönyvben az 1931/40. évtized gyakorisági és tartóssági adatait közöljük és ай a szándékunk, hogy ezeket a gyakorisági és tartóssági ábrákat 1945-ig változatlanul felhasználjuk. Ugyanezt természetesen az 1930/39 évtized adataival is megtehettük volna. Az 1931/40 évtizedet azért választotttik, mert ez képezi az uj szabályozási kisvizszin megállapításának is alapját. A tárgyév, vagyis 1940. jellemző vizeinek az 1931/40 évtized értékeivel való összehasonlítása lehetőleg mellőzendő, mivel az összehasonlítandó értékek maguk is szerepelnek az átlagban. Helyesebben jár el az olvasó, ha a tárgyévet az 1939.évi Évkönyvben közölt 1929/38 évtized értékeivel hasonlítja össze. A felszabadult területek mércéinél helyehkint 10 évnél rövidebb időszakra vonatkoznak az átlagok. A tízéves átlagot egyes hónapokra helyszűke miatt nem közöljük az 1940.év vízállásainak azonban havi gyakoriságát is közreadjuk. Évkönyvünk több egymásutáni kötetének felhasználásával bárki egyszerűen kiszámíthatja, hogy az évnek bizonyos részében, - pl. az öntözési időszakban, vagy az őszi hajózási nehézségek idején -, hosszabb idő átlagában is mennyi időn át számíthat bizonyos vízállásokra. A gyakorisági adatok összegezése a tartósság értékeire vezet. A gyakorisági és tartóssági adatok számításánál az előző évi feldolgozáshoz hasonlóan minden e- setben 10 cm-es vizállásközökkel dolgoztunk. Néhány vízmércénél /:összesen 12:/ — helyszűke miatt — a gyakorisági és tartóssági adatokat 10 cm-nél nagyobb vizállásközökkel adjuk meg. Ilyen összevonások a békési, szegedi és zentai vízmércéknél fordulnak elő.A kishidvégi,üagymásláposi, nábrádi, vásárosnaményi.záhonyi, dombrádi és gyomai vízmércéknél az összevonást sikerült olyan vízállások közé szorítani, amelyek között gyakorisági és tartóssági adatok nem szerepelnek. NV KNV LNV ÁTV 7
