Vízrajzi Évkönyv 44., 1939 (Budapest, 1940)
Fontos irodai munka volt a magassági pontok nyilvántartásának elkészítése. Ennek során részletes pontleirási jegyzék készült az uj országos szintezés valamennyi magassági jegyéről. A terjedelmes kimutatást 1:75,000 méretarányú nyilvántartási térképgyűjtemény egészíti ki, amelyen valamennyi szintezési vonal és pont fel van tüntetve. Az adatok a vízügyi hivatalok rendelkezésére állanaK. Az Intézet már évek éta rendszeresen gyűjti a folyam- és kultúrmérnöki hivatalok, továbbá a vi- zitársulatok munkálataira vonatkozó, a közforgalmi térképek helyesbitése szempontjából fontos adatokat з azokat a Honvéd Térképészeti Intézethez továbbítja. Ebbe a fontos közérdekű munkába 1939-ben bekapcsolta az Intézet a visszacsatolt területek vizügyi szerveit is. 3. Y I Z M É R É S. 1939-ben az Intézet 85 vizmennyiségmérést végzett.Nagyobb részük a visszacsatolt Felvidék vízfolyásaira esett. Ezeken kivül meg kell említenünk az Ipoly, a Sajó, a Zagyva és a Körösök rendszerében végzett tavaszi árvizi méréseket, a Tisza ószi kisvizeinek megmérését 4 helyen,a vizszinesés és vizhozam összefüggésének tanulmányozására szolgáló szarvasi méréseket a Hármas-Körösön, végül a felszíni sebességek alakulásának vizsgálatára irányuló méréseket a Soroksári Dunaág felső torkolata közelében. Ezekhez járulnak az Országos Öntözésügyi Hivatalnak Kárpátalja vizein, a tározási lehetőségek tanulmányozásával kapcsolatban végzett mérései, számszerint 179. A müszerhitelesitések száma 19 volt /:33 vitorlával:/. A József Nádor Műegyetem III. éves mérnökhallgatói 1939-ben is megtekintették a hitelesítő telepet és megismerkedtek az Intézet szárnyhite- lesitési módszerével. Szivattyú-felülvizsgálaton való részvételre egyszer került sor: a Középtiszai Ármentesitő Társulat karcagi sebeséri telepén. 4. V I Z T A N. A viztan terén az Intézet rendszeresen visszatérő munkája az észlelési anyag tudományos feldolgozása, az Évkönyv, a Dunai Állandó Vizügyi Műszaki Bizottság elé terjesztendő évi jelentés és az ország árvizvédelmi helyzetét tárgyaló Vizügyi Kistanács számára. Ezeken kivül a losonci m.kir.kultúrmérnöki hivatal kérésére az Ipoly folyó mederrendezési tervének elkészitése céljára részletes tanulmány készült az Ipoly völgyének vízjárásáról. 5. TALAJVIZSZINÉSZLELÉS. 1939-ben sem az Intézet, sem az Országos Öntözésügyi Hivatal nem helyezett el újabb talajviz- szinmegfigyelő kutat. Csupán a Rohringer Sándor műegyetemi tanár létesitette talajvizszinmegfigyelő kutak egy részének - számszerint 29-nek, - átvételével növekedett az országos hálózat. Ezáltal az Intézetben nyilvántartott kutak száma az év végére 218-ra emelkedett. 1939-ben az Intézet 13 feliszapolódott kutat tisztított ki, illetőleg ellenőrzött. A talajvizezinmegfigyelés terén az Intézet továbbra is élvezte az ármentesitő társulatok mesz- szemenő támogatását. Az észlelők havi jelentéseinek feldolgozása a szokott módon történt. o. TERVEZÉS. ÉPÍTÉS. Az 1939-ben ismét felállított tervező csoport legfontosabb feladata a szolnoki II.számú gabonatárház általános terveinek elkészitése, majd a részletes tervezés és épités munkábaadása, ill. az építés ellenőrzése volt. Ezzel kapcsolatban az Intézetre hárult a szolnoki tiszaparti teherpályaudvar átépítésének és a tiszai védtöltés áthelyezésének megtervezése és megépítése, továbbá a hajóállomás áthelyezé- 3 -
