Vízrajzi Évkönyv 43., 1938 (Budapest, 1939)

t

MEGJEGYZÉS.

A gázlók kitűzése akkor veezi kezdetét, amikor a vizmélység 25 dm alá száll. Azo' V

kon a helyeken teliét,és azokban az időpontokban, amelyekre vonatkozóan a fenti ábrák nem közölnek adatokat, a vizmélység 25 dm-nél nagyobb volt.

Ott, ahol a hajózóut kettős, előfordul,hogy csak egyik hajóutban válik szükségessé a gázlőkitűzés,mig a másikban 25 dm-nél nagyobb a vizmélység.A csupán egyik útban mutatkozó gázlók nem tekinthetők hajózási akadálynak,ezért az ilyen gázlót a bal- ill.Jobbpartnak megfelelően szaggatott ill.pontozott vonallal huztuk ki.

Könnyebb áttekinthetőség kedvéért a különböző mélységeket egymástól eltérő csíkozás Jelzi:

H < 16 4m felÉÉi 16-20 dm У///Л 20-26 dm

A gázlómélységeken kivül szerepel az ábrán a bécsi, gönyüi és budapesti vízállások görbéje, mert ezekhez a mércékhez igazodik a dunai hajózás.

Mivel egy-egy folyamszakasz hajózhatóságát a legkedvezőtlenebb gázló mélységi viszonyai szabják meg, külön összefoglaló rajz szemlélteti az oroezvár-gönyüi szakasz mindenkori legrosszabb gázlójának adatait. Ezeknek időtartam szerinti csoportosításával az is megállapítható, hogy hány napon keresztül szenvedett a hajózás korlátozást megfelelő mélység hiányában, és hogy a különböző mérvű korlátozások összesen hány napra terjedtek.

Megjegyzendő, hogy 1938-ban a Gönyü alatti dunaszakaszon gázlókitüzés nem volt.

A 24 dm-nél kisebb mélységek előfordulásának gyakorisága és összes időtartama az oroszvár-gönyöi szakaszon.

\- 103 -