Vízrajzi Évkönyv 42., 1937 (Budapest, 1938)

Dr.Kakas József:

Felhőszakadás Budapesten 1937.május 23-án. Az időjárás, XII.évf.

1937., 198.oldal.

Dr.Szilády Zoltán: A pomáz-csobánkai-pusztító felhőszakadás.Természettudományi Közlöny, 69.kötet. 1937.évf. 7.szám.

Dr.Berkes Zoltán: Rendkívüli,158 mm-es felhőszakadás Becsehelyen 1937.aug.1-én. Az

időjárás XLI.évf. 1937. 165.oldal.

Rövid leírásunk szerves kiegészítője a 7./ alatt közölt táblázat /185 állomás havi és évi csapadékösszegei/ továbbá a 8./ alatti rajz, amely különösen a ЗО-éves átlagokkal való összehasonlítás szempontjából tanulságos. Az ábrákból március, november és december általános és rendkívül nagy csapadékbősége, továbbá a májusi és októberi szárazság tűnik elsőnek-szembe. A többi hónapra ilyen általános következtetések legfeljebb vidékenkint vonhatók le.

b./ A hőmérséklet.

Az 1937.év középhőmérséklete országszerte csaknem 1 Cű-kal magasabb volt az átlagosnál.Különösen február vége ás március első fele, május és junius eleje, továbbá október utolsó napjai és december első fele volt a szokottnál melegebb. Nézzük a következőkben az egyes hónapokat.

Januárban a középhőmérséklet -2, -4 C° a harmincéves átlagtól való eltérés -1*5 és -2*5 C° között változott. Fagy majdnem mindennap volt,téli nap /amelyen egyáltalában nem olvad/ 15-20 fordult elő. A legnanyobb felmelegedés 4-e és 8-a között a Dunántúl 7-11 C°-ot, az Alföldön 5-9 C°-ot ért el. /Szélső határok: Sopron 12*6 C° Alsófügöd 4*1 G°/.A legnagyobb lehűlés 25-e táján -14 és -18 C° körüli volt /Pécsett csak -11*0 C°, Kenderesen -22*3 C0/»

Februárban igen enyhe volt az idő, a havi középhőmérséklet többnyire 1-2 C°, a Dunántúl déli megyéiben 3 C°, az Északi-Dombosvidéken 0-1 C° körüli volt és általában 1-2 C°-kal meghaladta a sokévi átlagot.15-20 napon fagyott ugyan,de téli nap /olvadás nélkül/ csak 1-3 fordult elő.A hőmérséklet csúcsértéke 28-án a Dunántúl és az Alföldön 14-17 0°-ig /Pécs 18*4 C° Balatonfüred 12*3 C0/» az Északi-Dombosvidéken csak 9-12 C°-ig emelkedett. A legalacsonyabb hőmérsékletet, -5, -8 C°-ot elseje vagy 15-e körül mérték /Mátészalka -11*8 C0/.

Március 6-9 G°-os középhőmérséklete többnyire 1-2 C°-kal,az ország északkeleti részén 3 C°-kal multa felül az átlagot. Fagy általában csak 0-4 napon, kivételesen - a nyugati határszélen és a hegyvidékeken - 8-10 napon fordult elő, olvadás mindennap volt. A hó legmelegebb napján,20-án,országszerte 20

C° fölé emelkedett a hőmérő /Alsófügöd 17*7 C? Turkeve 23*5 C0/. A legalacsonyabb hőmérséklet 3-án, 5-én vagy 17-én már nem mindenütt süllyedt a fagypontig, de általában -1,-3 C° között volt /Budapest +0*9 C°, Lenti -3*0 C0/.

Áprilisban a középhőmérséklet általában megfelelt az átlagnak és tőle többnyire csak ±0*5 C°- on belül tért el.A legnagyobb felmelegedés 10-én vagy 15-én mintegy 20 0°-ig terjedt /Magyaróvár 17*6 C? Mátészalka 21*8 C°/.A legerősebb lehűlés 26-a táján általában csak +l,+4 C°-ot ért el, és csak kivételesen terjedt a fagyponton túl /Budapest 5*3 C°, Lenti -2*0 C0/*

Május 17-20 C°-os középhőmérséklete többnyire 2-3 C°-os, északkeleten 4 C°-os többletet mutat az átlaghoz képest. Fagy már nem volt. A hőmérséklet csúcsértéke 21 vagy 22-én az ország nyugati felén 28-31 C°-ot, keleten 30-33 C°-ot ért el. A legalacsonyabb hőmérséklet 1-én vagy 31-én a Dunántúl 3-6 0° az Alföldön 4-7 C° volt.

Juniua 19-22 C°-os középhőmérséklete a Dunántúl 1-2 C°-kal, az Alföldön 2-3 C°-kal haladta meg az átlagot. A legnagyobb felmelegedés, - nyugaton 30-33 C°, keleten 32-35 C° - 11-én állott be, a legerősebb lehűlést, 6-10 C°-ot, - északkeleten 3-7 C°-ot, - 4-én vagy 18-án mérték /szélső határok Szek- szárd 11*3 C°, Nyíregyháza 3*0 C0/.

Julius hóban a középhőmérséklet az átlag körül járt, A legmelegebb napok 7-én és 20-25-e közt voltak. A Dunántúl és az Északi-Dombosvidéken 30-32 C°-ig, az Alföldön 31-33 G°-ig emelkedett a hőmérő.A- 94 ■