Vízrajzi Évkönyv 42., 1937 (Budapest, 1938)
A példátlanul nagy márciusi esőzést a Rába és a Sió, továbbá a Sajó és a Zagyva vázrendszerében igen magas és szokatlanul hosszantartó árvizek követték. A Rábán magán l-evonuló árhullám nem volt túlságosan magas, de annál súlyosabb volt a helyzet a Marcalon. A marcaltői vízmércén április 3-án 242 cm magasan tetőzött a viz. A legutolsó 40 év alatt csak kétszer: 1895-ben és 1931-ben volt itt ehhez hasonló vizállás /245 és 244 cm/! A Rábcán Bősárkánynál április 8-án 192 cm-t észleltek. Ezen a mércén 30 év alatt csak kétszer fordult elő ilyen nagy leolvasás /1919: 193 cm és 1923: 206 cm/. A Sió pálfai vízmércéjén április hó 1-én csaknem fél méterrel haladta meg a viz az eddig ismert legmagasabb szintet /488 cm az eddigi 445 cm-rel szemben/. Mellékfolyói köziil a Nádorcsatorna Uzdborjád- nál április 2-án 19 cm-rel magasabbra hágott, mint az 1901 óta észlelt legnagyobb viz /465 cm, az 1915. évi 446 cm-rel szemben/. A Kanos Kurdnál már februárban hozott egy árhullámot, amely 346 cm-en tetőzött, holott ezen a helyen nem volt még 332 cm-nél magasabb leolvasás.Március végi újabb áradása nem volt rendkívüli, de mindenesetre magas volt. A Zala is megközelítette eddigi legnagyobb vizét. A Sajó Bánrévénél március 11-én 379 cm-t ért el,ami 62 cm-rel több,mint az előző évben észlelt addigi legmagasabb vizállás.Hasonlóan rendkívüli magasságra hágott a Sajó többi vízmércéjén is. A Bódván Szendrőnél március 11-én 268 cm volt a vizállás az eddigi 261 cm-es legnagyobb leolvasással szemben. A Hernád március 28-án Hidasnémetinél 303 cm-es vízállásával igen közel járt eddig ismert maximumához /1893-ban 306 cm/. Hallatlanul megduzzadtak a Zagyva és mellékvizei is. A március 5-i jászteleki leolvasás 416 cm volt. /Ehhez hasonló árvizet legutoljára 1901-ben észleltek,az 428 cm-en tetőzött./ A Tárná március 10-én Verpelétnél 321 cm-re hágott. /Eddigi maximuma 1929-ben 290 cm volt./ Az Ipoly és a Bodrog is igen magas volt tavasszal. Szeptemberben a Rába felső szakaszán volt nagy áradás, amely lefele fokozatosan ellapult.A Dráva Barcsnál és a Mura Letenyénél mintegy 0"5 m-nyire megközelítette a legmagasabb árvizek szintjét. Súlyos meglepetést hozott a november. A Sajón a tavaszit is felülmúló árviz volt, amely Bánrévén 13-án 398 cm-rel, Felsőzsolcán 14-én 484 cm-rel, ónodon 469 cm-rel tetőzött. A Hernád november 13-án Hidasnémetinél 311 cm-re hágott /8 cm-rel több,mint március 28-án!/ és Hernádnémetinél is megközelítette az addig észlelt legmagasabb vizeket. A Tisza balparti mellékfolyóiról nincs különösebb emliteni valónk. A fontosabb mellékfolyók jellemzőbb vizmérceállomásainak a vízjárását az alant lévő táblázat mutatja. A folyó A mérceállomás neve Középvizállás Legnagyobb vizállás Legkisebb vizállás 1937-ben 1876-1937ben 1937-ben 1876-1937ben 1937-ben 1876-1937ben jentiméterbe n Rába Ragyogóhid-9-5 266 450 /1900/-Oá]-112 /1922/ Ipoly Balassagyarmat 115 74 274 278 /1930/-3-15 /1935/ Dráva Barcs 68 74 307 452 /1876/-170j-181 /1933/ Szamos Csenger 27 131 Г 334"! 1 __________J 743 /1888/ —-52J-68 /1935/ Bodrog Sárospatak 163 177 544 686 /1888/ 48-3 /1878/ Hernád Hernádnémeti 88 79 340 380 /1888/ 20-25 /1685/ Sajó Felsőzsolca 206 168 484 Г497! /1888/ 104-10 /1885/ ч H.Körös Gyoma 128 179 616 873 /1919/-72-116 /1930/ Maros Makó 62 69 303 580 /1932/-59-139 /1877/ A pontozott keret zajló, a teljes álló jeget jelent. A mellékfolyók jégviszonyait a túloldali táblázat szemlélteti. 13 -
