Vízrajzi Évkönyv 42., 1937 (Budapest, 1938)
csapadékkal/ és 4./ a 24 éra alatt hullott legnagyobb csapadékot. 8. pontban közölt rajzon 16 állomás havi csapadékba szegeit tüntettük fel,de egyúttal felhasználtuk az ábrákat a 30-éves átlagokkal való összehasonlításra is.Az ábrákról mindjárt szemünkbe tűnik valamely hónap viszonylag száraz vagy nedves volta. Nemcsak az 1937.évi és 1901/30 évi átlagos havi összegeket olvashatjuk le róluk /baloldali, mm-es beosztás/,hanem azt is,hogy az egyes hónapokra hány fo-a jut az évi átlagos csapadékmennyiségnek /jobboldali, os beosztás/. A 10 $-nak megfelelő csapadékmennyiség tízszerese természetesen minden esetben a csapadék évi átlagának /törzsértéknek/ felel meg. 9. alatt 4 állomás hómérsékleti adatait ábrázoljuk 5-napos és havi közepekkel. Az 1937.évi értékek mellett összehasonlításul az 1901/30 évi átlagokat is közöljük. 10. alatt a párolgás alakulását szemléltetjük 4 állomás havi összegeivel. A 30-éves átlagokkal való összehasonlításról itt is gondoskodás történt. Hangsúlyozzuk, hogy a párolgásméró műszerek adta e- redmények nem azonosak a tényleges párolgással, inkább csak összehasonlító vizsgálatokra alkalmasak. Részletesebb időjárási és éghajlati adatokat a M'.Kir.Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet napi és havi jelentései, évkönyve, továbbá "Az Időjárás" cimü folyóirat tartalmaznak. A nyomtatásban nem közölt észlelési adatok a Meteorológiai Intézettől kéziratban szerezhetők meg.Az állomásokról az 1935.évi évkönyvünkhöz mellékelt és intézetünkben külön is kapható "Magyarország vízrajzi és meteorológiai állomáshálózata 1936" cimü, 1:750,000 méretarányú térkép ad áttekintést. Az 1901/30-évi átlagos havi és évi csapadékadatokat dr. Hajóssy Ferenc közölte a Vízügyi Közlemények 1934.évi 2.számában megjelent tanulmányában. II. VIZJÁRÁSI RÉSZ. 1. FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA AZ 1937. ÉVBEN. A Duna, A Duna a csapadékbőségnek megfelelően az átlagosnál több vizet hozott.Évi középvizállása a budapesti vízmércén 291 cm volt, a 62 éves középértékül adódó 242 cm-rel szemben. Mivel a Dunának teljesen magyar fennhatóság alatt állő szakaszán számottevő mellékfolyója nincsen, a vízjárás jellemzésére a budapesti vízmérce adatai magukban is megfelelnek. E szerint márciusban szokatlanul magas és hosszantartó viz jelentkezett, amely 18-án 524 cm-es vízállással tetőzött. Ez volt egyúttal az évben előfordult legnagyobb leolvasás is. Április-junius hónapokban az átlagosnál állandóan magasabb, 300-400 cm körüli, a vízállás. A májusi szokatlanul nagy meleg miatt a zöld-ár korán jelentkezett és meglehetősen hosszú ideig tartott. Éppen ezért nem volt túl magas: Junius 21-én 424 cm-en tetőzött. Augusztus végén az esőzés következtében 485 cm-re, szeptember végén pedig 484 cm-re emelkedett a viz. Október, november és december hónapokban is elég magas volt a vizállás. A hajózás szempontjából az egész év vízjárása igen előnyös volt. A Budapest alatti Dunaszaka- szon alig volt szükség gázló-kitűzésekre. Bogyiszlónál /1501 km/ júliusban és október végétől november közepéig folyt a kitűzés, de 23 dm-nél kevesebbet nem Jelentettek. Kivétel a korpádi partnál /1493 km/ január 3-a és 8-a közt mért 20 dm. A felsődunai gázlók Január első felében,február elején és junius végétől /Bakánál és Bősnél 1820-21 km és Szőgyénél,1799 km/,ill.egyes helyeken csak októbertől /Kispatkós 1806 km, Csicsó 1789 кп/ vagy novembertől /Vajka 1835 km,Kisbodak 1827 km, Nagybajcs 1802 km/ jelentkeztek. A gázlómélységek Julius és augusztusban 20-21 dm körüliek voltak, október- és novemberben 17-18 dm- re csökkentek, decemberben ismét javultak. 16 dm-t csak egyetlen napon,november 11-én,mértek Vajkánál. A részleteket illetően a B.II.7. alatt közölt rajzra utalunk. Jégvlszonyok.Budapestnél január 14-étől február 6-áig és december 28-ától 31-éig zajlott a folyam, de nem állott be egy napra sem. A hajózás tehát nem sokat szenvedett. Mohács alatt azonban már jail
