Vízrajzi Évkönyv 41., 1936 (Budapest, 1937)
Az év legmagasabb vízállását, 564 cm-t, április 13-án jegyezték fel. Május végére már leapadt a folyó,és ettől kezdve - kisebb árhullámoktól eltekintve - egészen szeptember végéig tartott a kisviz. /Mélypont julius 26-án és szeptember 30-án 92 cm;/ Október-november hónapok folyamán az őszi esőzések tartósan megduzzasztották a folyót. /Októberi NV 484 cm, novemberi 432 cm./ Decemberben ismét kisvizek voltak. Jégviszonyok. A jégviszonyok a Tiszán is igen kedvezően alakultak. Január 17-18 között Vásáros- naménynél, február 11-én Záhonyig és február 12-én az egész magyar szakaszon végig zajlott a folyó. Február 13-ától 20-áig a jég Záhonyig állott, lejjebb zajlott, de február 22-én a Záhony alatti szakasz megszabadult jegétől. Február 23-25 közt a Záhony feletti szakaszon is megindult a jég és a hó végére minden baj nélkül levonult. Vastagsága 6-13 cm volt. Decemberben 5 és 12-e között ugyancsak zajlott a jég a Tiszán. A legjellemzőbb öt tiszai vizmérceállomás vízjárását az alant lévő táblázat mutatja. A mérce- állomás neve Középvizállás Legnagyobb vizállás Legkisebb vizállás 1936-ban 1876-1836ban 1936-ban 1876-1936ban 1936-ban 1876-1936ban c e n t i m éterben Vásárosnamény-2 105 522 900 /1838/-154-224 /1923/ Tokaj 140 178 552 872 /1888/-70-142 /1904/ Szolnok 165 193 564 894 /1932/-92-180 /1904/ Csongrád 99 171 493 929 /1919/-164-274 /1921/ Szeged 139 216 472 923 /1932/-104-222 /1921/ A Duna és Tisza mellékfolyói. Az igen enyhe januárnak és februárnak megfelelően, és különösen a februári rendkívüli csapadékbőség folytán az év el3Ő két hónapjában a mellékfolyók vízállása magas voltí A májusvégi és juniuselejei esőket is számottevő árhullámok követték. A hűvös és igen csapadékos október ismét felduzzasztottá a folyókat. Különösen magasra emelkedett a Sajó vize Bánrévénél, ahol az eddig észlelt legmagasabb /303 cm-es/ vízállással szemben január 24- én és február 25-én 317 cm-es, március 3-án 313 cm-es és május 23-án 308 cm-es vízállást észleltek.Ezeknek a magas vízállásoknak okát gyakori ismétlődésük miatt az időjáráson kivül kell keresnünk. A Kapos kurdi mércéjén október 30-án 332 cm-t olvastak le, ez az érték 14 cm-el haladta meg az eddig észlelt legnagyobb leolvasást. Az árvizet az október végi rendkívül nagy esőzések okozták. Az Erdélyi medencéből eredő folyókon /Szamos, Körösök, Maros/ junius, julius és december hóban igen kis vizek voltak, amelyek helyenként a legutolsó 10 év legalacsonyabb vízállásainál is mélyebbre szálltak. A Berettyón B.-újfalunál a vizállás elérte az eddig észlelt legalacsonyabb szintet, -92 cm-t. A Zagyván Apcnál 4 cm volt az év legkisebb leolvasása az eddigi 16 cm-es minimummal szemben. A fontosabb mellékfolyók jellemzőbb vizmérceállomásainak a vízjárását az alant lévő táblázat mutatja. Folyó A mérceállomás neve Középvizállás Legnagyobb vizállás Legkisebb vizállás 1936-ban 1876-1936ban 1936-ban 1876-1936ban 1936-ban 1876-1936ban c e n t i m ét erbe n Rába Ragyogóhid-37-5 127 450 /1900/-76-112 /1922/ Ipoly Balassagyarmat 115 73 272 278 /1930/-3-15 /1935/ Dráva Barcs 24 74 286 452 /1876/ ti® i-18l| /1933/ 13 -
