Vízrajzi Évkönyv 41., 1936 (Budapest, 1937)

A keresztszelvény a- lakjának jellemzése.

S = viztűkörszélesség F = keresztszelvényterület ^ = középmélység mQ = legnagyobb mélység Q = fenékig menő mérésekből számított vízmennyiség Q0 = felszíni sebességből számított vízmennyiség

тг- = a = a fenékig menő mérésekből meghatározott és a felszíni sebességekből számított viz- 4o

mennyiségek viszonyszáma, amely főképpen árvíznél végzett felszíni mérések eredményeinek megjavítására alkalmas.

B.II.6, pont. Ez alatt a cim alatt 40 vízmérceállomás vizállásgörbéjét közöljük.

Megjegyezzük, hogy a pozsonyi és komáromi vízmércékre vonatkozó közléseket részben g csehszlovák észlelési és mérési adatok alapján állítottuk össze, és hogy idei évkönyvünkben is a tiszabecsi helyett a tiszaujlaki vízmérce adatait közöljük, mert ezek a múlt több évtizedes adataival jobban összehasonlíthatók,

B.II.7. pont. Ebben, az idén először közölt pontban talajvizszinmegfigyelő kutjaink eddigi észlelési anyagát foglaltuk víztani évek szerint kimutatásba. A november 1-ével kezdődő viztani évet azzal az évszámmal jelöltük, amelybe az év nagyobbik része jut. Ha valamely hónapban 3 vagy annál több leolvasás elmaradt, a havi középvizállást nem számítottunk ki. Félévi és évi közepeket pedig csak akkor közlünk, ha az összes havi közepek rendelkezésre állottak. A táblázat cime alatt különben az idevonatkozó tudnivalókat külön felsoroltuk.

Időjárási rész.

B.Ill,1.pont. Évkönyvünknek e részét az 1936.év időjárási viszonyainak leírása nyitja meg.

В.III.2,pont. Az ország 185 csapadékmérőállomásán mért havi és évi csapadékösszegek kimutatása. Feltüntettük itt a csapadékmérőállomások földrajzi összrendezőit, tengerszin feletti magasságait,a jobboldalon pedig megadtuk $-ban az évi csapadékmennyiségnek a 30 évi átlagtól /törzsértéktől/ való eltérését. Ezekre támaszkodva készültek a csapadékeloszlást és a 30 évi átlagtól való eltérést feltüntető térképek. Az országban az 1936.év folyamán 606 csapadékmérőállomás működött. Helyüket a Vízrajzi Évkönyv 1935.évi kötetéhez 1./ alatt mellékelt 1:750,000 méretarányú hálózati térkép tünteti fel. Az évkönyvben fel nem sorolt állomások észlelési adatai a Meteorológiai Intézettől /Budapest, II.Kitaibel Pál utca 1./ szerezhetők be. Az 1901-30 évi átlagos havi és évi csapadékokat illetőleg dr. Hajósy Ferencnek a Vízügyi Közlemények 1934.évi 2.kötetében megjelent tanulmányára utalunk, amely 519 állomás adatait közli.

B.III. 3-7.pont. Az eddigiekhez hasonlóan közöljük a csapadékeloszlás térképét és a csapadéknak a 30 évi átlagtól /törzsértéktől/ való eltérését feltüntető térképet. Kiegészítésül megszerkesztettük az 1935/36. viztani év egyes évszakainak csapadéktérképét, továbbá a tavaszi és a nyári csapadéknak a 30 é- vi átlagtól való eltérését. Végül a tenyészidőre /április 1. - szeptember 30./ vonatkozólag is hozunk 2 térképet.

B.III.8,pont. Ez alatt a cim alatt 16 állomás csapadékösszegeinek évi menetét tüntettük fel. Felhasználtuk egyúttal ezeket a rajzokat a 30 éves átlagok ábrázolására is.A rajzokról mindjárt szemünkbe tűnik valamely hónap viszonylag száraz vagy nedves volta. Jobboldali /-os beosztásukról megállapíthatjuk, hogy 30 év átlagában, ill. 1936-ban az egyes hónapokra az évi csapadék hány /-a jut. Ugyanezen ábrákon a 10 l/í>-nak megfelelő vizoszlopmagasságot leolvasva 10-el való szorzás után kapjuk a kérdéses hely átlagos évi csapadékát.

B.III,9.pont. Az elmúlt év hőmérsékletviszonyait 8 állomás görbéi szemléltetik. Összehasonlítás céljára a 60 évi átlagokat is feltüntettük.

B.III.10.pont. Felvettük évkönyvünkbe 4 állomás párolgásadatainak görbéit is, s párhuzamosan a a 20 éves átlagokat is ábrázoltuk. Nyomatékosan hangsúlyozzuk azonban,hogy ezek a vonalak csupán a párol11