Vízrajzi Évkönyv 40., 1935 (Budapest, 1936)
Á Balaton. A Balaton idei közepes vízállása a siófoki mércén 74 cm volt, tehát 5 cm-el alacsonyabb, mint az e- 1 évi. Ugyanezen a mércén a legmagasabb vizállés 98, a legalacsonyabb 47 cm volt, tehát a viz játéka az előző évi 38 cm-el szemben 51 cm volt. Január hő 12-étől február hó 21-éig a tó be volt fagyva. A Balaton vizének hőfokváltozását is figyeljük, erről azonban elegendő adatunk még most nincs,eredményeket az idén sem közölhetünk. Újabban a Velencei-tó vízállásait i3 mérjük az Agárdon felállított vízmércén; az eddig rendelkezésünkre álló adatokból megállapíthatjuk, hogy a tó vizjátéka 60 cm körül van. A tavat tápláló patakok vízmennyiségét is mérjük; elegendő adat alapján megállapítható lesz, hogy milyen összefüggés áll fenn a táplálás, a csapadék, a párolgás és a tó vizszinváltozása között. 2. VIZFOK (HIDROGRÁD) TÁBLÁZAT. A Vizrajzi Intézet «Napi vizjárási térkép« cimü kiadványán a folyók vízviszonyait párhuzamos vonalakkal jelzett vizfokokkal /hidx^ográdokkal/ ábrázolja. A Ritter-féle vizfok valamely vízmércén észlelt legalacsonyabb és legmagasabb jégmentes vizállás közötti különbség tizedrésze. Voltaképen tehát a vizfok a vizjáték százalékos kifejezése. Azoknál a vizfoktáblázatoknál, amelyeket eddig használtunk, s 1930-tól kezdve évkönyveinkben közöltünk, szigorúan a Ritter-féle elvhez tartottuk magunkat, azaz mindenkor az addig előfordult legalacsonyabb és a legmagasabb vizállás közt lévő különbség tizedrészét tekintettük egy vizfoknak. Ha tehát valamelyik évben valamelyik vagy több mércén újabb szélső vízállás fordult elő, megváltozott a vizfok. Minden változás természetesen csak a vizfok nagyobbodásét jelenthette. Évek hosszú során azonban megváltozik a folyók medre is. Egyes szakaszokon mélyül, másokon feltöltődik. Ezek a folyamatok állandó jellegűek lehetnek, aminek aztán az lesz az eredménye, hogy a régebbi időkben észlelt legkisebb és legnagyobb vízállások közül egyik-másik vagy több is a nagyobbmértékü medermélyülés,ill. mederfeltöltődés következtében többé már közelítőleg sem fordulhat elő. Ez a tény a legkisebb vizállásokkal összefüggésben különösen a hajózást érinti,mert előfordulhat,hogy a 4-5 vizfokkal jelzett viz a mederfeltöltődés folytán idővel a valóságban gázlót jelent, mint ahogy a Pelső- Dunán ez az eset be is következett. Ilyenkor, úgyszintén akkor is, ha nagyobb mértékű medermélyülés következtében távolodott el a jövőben várható legmagasabb vizállás a régebben észlelt és nyilvántartott vízállástól, a vízjárásnak a vizfokokkal való ábrázolása mindaddig hamis képet nyújt, amig a vízfok értékeit a jövőben már elő nem fordulható szélső vízállásokból számítjuk. Minthogy a Dunának a medre a Budapest feletti szakaszon fokozatosan feltöltődött, alatta ugyanilyen- féleképen mélyült, a Dunára nézve a Ritter-féle elvet a vízjárásnak vizfokokkal való jellemzésénél a maga általánosságéban tovább fenntartani nem lehetett. Az intézet igy a Dunára uj vizfokokat állapított meg, éspedig a Ritter-féle elvnek olyaténképen való megszorításával, hogy legkisebb vízállásul az utolsó 1.5 év legkisebb jégnentes vízállását,legmagasabbul pedig az 1890 óta előfordult legmagasabb jégmentes vízállást fogadta el. Meg kell jegyezni, hogy a táblázatban Komáromra megadott 87 cm-es vízállásnál a feljegyzések szerint két Ízben is volt alacsonyabb vizállás, éspedig 1927-ben egy 36, és 1933-ban egy 24 cm-es. Ezeket azonban a megelőző és követő vizállásokkal egybevetve, jeges vízállásoknak kellett minősíteni. Éppen ellenkezőleg áll a dolog a budapesti legkisebb vízállásnál, ahol is a 6 си-es jeges vízállást kellett legkisebb jégmentes vízállásul elfogadni. A Vizrajzi Intézet napi táviratozó vizmérceállomásain az 1935. év végén érvényes vizfokbeosztásokat a következő táblázat tünteti fel.- 18 T
