Vízrajzi Évkönyv 40., 1935 (Budapest, 1936)
Egy-egy vizmérceállomásnak adatait áttekinthetőség szempontjából egy lapra szorítottuk össze,ezért szükséges volt a következő rövidítések bevezetése: LEV = legkisebb vizállás. A mérce észlelése őta leolvasott legalacsonyabb vizállés. Ennél az időpontot is megadjuk. KV * kisvizállás. Valamely megjelölt időszakon belül előfordult legkisebb vizállás- Pl. KV 1925/34 * a megjelölt tiz év alatt észlelt legkisebb vizállás. KKV = közepes kisvizállás. Valamely időszak legkisebb vízállásainak számtani közópértéke. Pl. KKV 1925/34=a megjelölt tiz esztendő évi legkisebb vízállásainak középértéke. KÖV «= középvizállás. Valamely vizállásészlelési sorozat számtani középértéke. Pl. KÖV 1935 = az 1935- évi középvizállás. KV * nagyvizállás. Értelmezése olyan, mint a KV kisvizállásé. KNV * közepes nagyviz. Értelmezése olyan, mint a KKV közepes kisvizállásé. Pl. KNV 1925/34 = a megjelölt tiz esztendő évi legnagyobb vízállásainak középértéke. LKV * a legnagyobb vizállés. Értelmezése olyan, mint a LKV legkisebb vízállásé. ÁTV = átlagos vizállás. Az a mérceleolvasás, melyet valamely évben, vagy évsorozatban ugyanannyiszor halad meg a vizállás, mint ahányszor alatta marad. /182'5 пароз = 50 % tar- tosságu vízállás./ A naponkinti mérceleolvasások közül azokat, amelyek Jeges vízállásra vonatkoznak,vonalkeretbe foglaltuk. Az állő Jeget folytonos, a zajlót szaggatott vonal Jelöli. - Régebbi kiadványainkban ennek kettős, illetve egy csillag volt a Jelzése. Ezáltal feltűnően kivánjuk Jelezni azt, hogy ezeknek az adatoknak a használatánál a jégzajláskor észlelhető duzzasztás és más zavaré hatások miatt óvatosan kell elJárni.Ugyancsak ezért és ugyanígy különböztetjük meg úgy a KV-nél és a LKV-nél, mint a NV-nél és a LNV-nél a Jeges és Jégmentes vízre vonatkozó leolvasásokat. Pl. LKV = az állójég, esetleg Jégtorlasz által okozott legmagasabb árvizszin. Az évkönyvben közölt szélsőséges vízállásokat,- ha annak szüksége felmerült,- a Jelenleg érvényes nullpontmagasságra átszámítottuk. A közölt napi vizállésadatok a reggel 7 órai, télen a 8 órai leolvasásokat Jelentik.A délutáni leolvasásokat 1924. Január 1-től anyagi okok miatt kénytelenek voltunk beszüntetni.Árvíz idején azonban most is sűrűbben végzik a leolvasásokat. Az évi legkisebb vízállást a szám aláhúzásával /8/, a legnagyobb vízállást a szám 3 oldalról való körülkerítésével /1450I/ Jelöltük. A napi vizállésadatok táblázata alján külön csoportosítottuk az év minden egyes hónapjáról a legkisebb, legnagyobb és középvizállást. A folyó vízjárásának Jellemzésére valamennyi mércén összefoglaltuk a legutóbbi tiz év havi szélsőségeit és a 10 évből számított havi középvizállásokat is. /havi KV, KÖV, KV 1925/34/. Ezeket az adatokat valamennyi vízmércénél egyformán egy alsó rovatban adjuk közre. A mederváltozások miatt hosszabb időszak a- datait nem tanácsos összefoglalni. A fenti értékek igy is megadják a mérceszelvény vízjárásának Jellegét. A szélsőséges vízállásoknál különválasztottuk a Jeges és Jégmentes vizeket s különösen az árvizeknél /LNV/ ügyeltünk arra, hogy ne történelmi Jelentőségű, ma már reális értékkel nem bíró adatokat adjunk, hanem a vizjelzésnél a vizJáték felső határául elfogadott, ma is várható legnagyobb árvizmagasságot közöljük. A régebbi vizállésadatok felülbírálásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a különböző évek vízállásai ugyanazon magasságra vonatkoznak-e, a mérce nullpontjának magassága áthelyezés utján nem változott-e. Az erre vonatkozó adatokat a múlt évi évkönyvünkben közreadott korrekciós táblázat tartalmazza. Vízhasznosítási terveknél szükségünk lehet annak ismeretére, hogy valamely vizállás egy bizonyos időszakon belül hányszor fordult elő, illetve hányszor volt valamely vízállást meghaladó vagy azt el nem 11 -
