Vízrajzi Évkönyv 39., 1934 (Budapest, 1935)
I. VIZJÁRÁSI RÉSZ. TARTALOM. 1. / Folyóink vízjárása az 1934. évben és a Balaton hidrológiai és meteorologiai adatai. 2. / Hidrográdtáblázat. 3. / A vizmérceállomások betűrendes jegrzéke. 4. / A vizmérceállomások jegyzéke folyók szerint. 5. / A 24 legfontosabb vizmérceállomás vízállásai,vizmennyiségmérési,tartóssági és gyakorisági adatai s keresztszelvényei. 6. / 68 vizmérceállomás észlelési adatai. 7. / 68 vizmérceállomás havi legkisebb, legnagyobb és középvizállása az utolsó 10 /1924-1933/ évben. 8. / Vizmennyiségmérések az 1934. évben. 9. / Az 1934. évi vizállási grafikonok 26 mércéról. 10«/ Kimutatás a vízmércék nullpontjóról és a vízállások korrekcióiról. 1. FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA AZ 1934. ÉVBEN. A Duna. A Duna vízjárása általában normális volt, vizszine azonban a normális alatt maradt. A vizjárás azért nevezhető normálisnak, mert mind a tavaszi hóolvadás, mind az őszi esőzés okozta áradás a szokásos időben következett be. Az évi átlagos vizállás 152 cm volt, tehát nagyon alatta maradt az 1876-1934 évek 242 cm-es átlagának, ezért mondható, hogy a vizszin a normális alatt maradt. Január hónapban - rendes körülmények között - a vizállás a Dunán alacsony szokott lenni. Az idén a- zonban kis rendellenesség jelentkezett a hónap elején, amikons a vizállás elérte a 309 cm-t. Ez azonban még az előző év decemberében beállott áradás folyománya volt. A tavaszi hóolvadás okozta u.n. zöldár julius hóban jelentkezett és e hó 22-én a magassága mindössze 296 cm volt. Az őszi esőzések hatása szeptember hó elején mutatkozott é3 a Duna vizállása e hó 7-én elérte a 315 cm-t, amely egyúttal ebban az évben a legmagasabb vizállás volt. Ez a hó végére leszállt 100 cm-re. Október, november és december hónapokban 50-150 cm között váltakozott a vizállás. A hosszantartó alacsony vizállás ugyan a hajózásnak nem kedvezett, mert sok volt a gázló, viszont mivel az egész december jégmentes volt, a hajózási időszak meghosszabbodott. A vizjárás évi menetét a budapesti vízmércére vonatkoztattuk, mert ennek adatai fejezik ki leghübben a magyarországi Dunaszskasz vízjárásét, mert Budapest alatt és fölött is hosszú szakaszon a folyó medrének helyzete a végrehajtott szabályozási munkálatok folytén mór véglegesnek tekinthető.- 15 -
