Vízrajzi Évkönyv 37., 1932 (Budapest, 1933)
Elvégezte a balatonkörüli vízrajzi főfixpontok, vizmérce- és építkezési fixpontok magasságainak átszámítását a m. kir. Háromszögelő hivatal újabb mérései alapján. Feldolgozta a tárázási adatokat és megállapította a sebességmérő műszerek uj egyenletvonalait. A fentieken kívül ellátta a csoport a leltári naplék vezetését és ezzel kapcsolatban a szertár kezelését. 5./ ТА N U L MÁNYI CSOPORT. 1. / Külön megbízatás /91040/1929.XI.F.M./ szerint a kisrábatoroki uj duzzasztómű folyamatban lévé munkájának befejezésén dolgozott. Mint épitésvezeté felülvizsgálta a vállalkozók munkáit és pénzkereseti beadványait. A vállalkozókkal folytatott vitákban illetve pótkövetelésekben azokkal szemben Írásban és szóban fejtegette a szerződésre alapított álláspontjának helyes voltát, majd végül is sikeresen végződött egyezkedő tárgyalásokat folytatott. Ideiglenes átvételeket, üzempróbákat tartott, a végszámlákat és az a- zokhoz tartozó kiviteli terveket felülvizsgálta és kijavította. Kezelési utasításokon dolgozott a fedeles- gát és a fenékzsilip számára, végül közreműködött a gátra vonatkozóan a Műegyetemen végzett modellkísérleteknél. Mint tervező, partvédőmüvek, csőzsilipek átalakításának, kisebb vas- és faszerkezetek terveit készítette el. Részben ezeket, részben egyebeket /a gát villamos berendezése, a vasbetonjáró aszfaltburko— lása stb./ kiirt, illetve megrendelt. 2. / Foglalkozott emellett az egyes hivatalok által Jóváhagyásra benyújtott, leginkább vizmosás- kötő tervek műszaki felülvizsgálásával. így a nyulhegyi /Győr/, a Séd-, a Cinca, a párii, a mislai és a csibráki /Székesfehérvár/ vízmosásokkal. Ugyanígy megtette észrevételeit a Siófoki Siózsilip utófenék- biztosításának /Balatoni Kikötők m.kir.Felügyelősége/, a Juti vasúti Sióhid biztosításának /Székesfehérvár/ és Dömös község ivóvizzel való ellátásának /Győr/ terveire. 3. / Részleteiben tanulmányozta a Duna-Tisza csatorna kérdését. így a budapest-szolnoki vonal tüzetesebb tanulmányozása céljából 1931-ben végzett helyszíni felvételek feldolgozását folytatta s bevégezte, megállapítva a legelőnyösebb vonalat is. Ezzel kapcsolatosan a különböző vonalvezetéseknek pénzügyi és műszaki szempontból való összehasonlítása végett hossz- és tömegszelvényeket készített.Ugyancsak az 1931-ben végzett talajkutató fúrásokkal feltárt altalajokat mechanikai vizsgálatnak vetette alá s feldolgozta a fúrási adatokat. A csatornát tápláló viz miként való megszerzésének kérdésével kapcsolatban a Zagyva folyó vízrendszeréhez tartozó vízfolyásokon vízmércéket állított fel, vizmérce törzskönyveket nyitott, időközönként víztömegeket mért, 1932 augusztus hó 1-étŐl kezdődőleg vízállásokat észlelt. A tápláló víznek tárolás utján való megszerzésével kapcsolatban elkészítette 18 tárolómedence létesítésére alkalmas völgyszakasz helyszíni felvételét a Zagyva vízrendszeréhez tartozó vízfolyások völgyeiben. Ezek alapján rétegvonalas terveket rajzolt s kiszámította az egyes medencékben tárolható vízmennyiségeket. Végül a csatorna mentén lévő kutakban időnként megmérte a talajvizszin állását. 4. / A székesfőváros és környéke vízügyi kérdéseit - a 107/1932.ein.XI.földmiv.min.rendelet értelmében, a budapesti m.kir.kultúrmérnöki hivatallal egyetértőén - mind műszaki, mind vízjogi tekintetben széleskörű tanulmány tárgyává tette. Felölelte ez a tanulmány a székesfőváros és környékén levő és tervezett közmüveket /csatornázásokat és vízvezetékeket is/, amellett kiterjedt a székesfővárosi vízmüvek most időszerű, nagyszabású bővítési munkálataira is. Ezekkel kapcsolatban tanulmánya körébe vonta a székesfővárosi vízügyi adminisztráció- 8 T
