Vízrajzi Évkönyv 37., 1932 (Budapest, 1933)
Az öt legjellemzőbb tiszai vizmérceállomás vízjárásait az alábbi táblázat mutatja: A mérceállomás neve 1932 évi középviz— állás 1876-1932 évi középvizállás átlaga 1932 évi legnagyobb vízállás 1876-1932 észlelt legnagyobb vízállás 1932 évi legkisebb vízállás 1876-1932 észlelt legkisebb vízállás centimé terek ben V'ásárosnamény 54 112 848 900 /1888/-160-224 /1923/ Tokaj 183 182 856 872 /1888/-86-142 /1904/ Szolnok 183 198 894 894 /1932/-146-180 /1904/ Csongrád 148 178 924 929 /1919/-241-274 /1921/ Szeged 199 222 923 923 /1932/-153-222 /1921/ A Duna és Tisza mellékfolyói. A Duna mellékfolyóin egyedül az Ipolyon volt számottevő árviz, mely a balassagyarmati vízmércén 270 cm-el tetőzött. Ez az árviz csak 8 cm-el volt alacsonyabb az eddig észlelt legmagasabb 278 cm-es vizszinnél, A többi mellékfolyón előállott vízállások meg sem közelitették az azokon eddig észlelt legmagasabb vizszineket. Másképen állott azonban a helyzet a Tisza mellékfolyóin. Ugyanazon okok miatt, melyeket a Tisza árvizének ismertetésénél előadtunk, a Tiszának különösen a balparti mellékfolyóin aggasztó méretű árhullámok ke letkeztek. A jobbparti mellékfolyókon a Bodrogon, Sajón és a Hernádon április hónapban voltak a tiszai árvízzel összefüggő magas vízállások, de ezek alatta maradtak az azokon észlelt legmagasabb árvizeknek. Ugyanez áll a balparti mellékfolyók közül a Szamos és a Körösökre is. A Maroson viszont oly rendkívül magas árhullám vonult le, hogy Aradon és Makón az árviz szine emberi számitás szerint sohasem gondolható magasságig emelkedett. Az aradi vízmércén 1932-ben a legmagasabb leolvasás 504 cm volt az eddigi 410 cm-el szemben. Az árviz növekedése tehát 94 cm volt. A makói mércén 1932-ben az árviz 580 cm volt, szemben az eddigi legnagyobb 483 cm-el, a növekedés tehát 97 cm volt. Ez a katasztrófá- lis árviz a Maros völgyében a házak ezreinek elpusztításával és élő állatok megsemmisülésével óriási anyagi károkat okozott. A fontosabb mellékfolyók jellemzőbb vizmérceállomásainak vízjárását az alábbi kimutatás tünteti fel Folyó A mérceállomás neve 1932 évi középviz— állás 1876-1932 évi középvizállás átlaga 1932 évi legnagyobb vi z— állás 1376-1932 észlelt legnagyobb vízállás 1932 évi legkisebb vízállás 1876-1932 észlelt legkisebb vízállás c e n t i m 3 t e г e к ben Rába Ragyogóhii-69-3 40 450 /1900/-105-112 /1922/ Ipoly Balassagyarmat 58 74 270 278 /1930/ 3 3 /1932/ Dráva Barcs-51 77 98 452 /1876/-158-158 /1932/ Szamos Csenger 78 140 680 743 /1888/-56-56 /1932/ Bodrog Sárospatak 173 179 640 686 /1888/ 40 1-3 /1878/ Hemád Heraé dnéme t i 54 81 335 380 /1888/ 6-25 /1885/ Sajó Felsőzsolca 134 170 336 [497"]/1888/ 96-10 /1885/ Körösök Gyoma 171 188 838 873 /1919/-92-116 /1930/ Maros Makó 85 74 580 580 /1932/-51-139 /1877/ A Balaton 1932 évi közepes vízállása a siófoki mércén 74 cm volt, tehát 27 cm-el alacsonyabb, mint az előző évi 101 cm. Ugyanitt a legmagasabb vízállás 98 cm, inig a legalacsonyabb 56 cm volt, tehát a vizjáték az előző évi 78 cm-ével szemben 42 cm volt.- 16 -
