Vízrajzi Évkönyv 36., 1931 (Budapest, 1932)
A Tisza A Tiszán is általában normálisnak mondható a vizjárás, január hónap kivételével,mikor is szokatlan időben hirtelen áradással felemelkedett a vizszin közel 4 m magasságig, ami az enyhe téli időjárás következménye volt. Az évi közepek mindenütt alatta maradtak az utolsó 56 év átlagának,a nagyvizek 7-8 hidrograd körüliek voltak, úgy hogy tulajdonképpen árvizről ez évben a Tiszán sem lehet beszélni.A két legnagyobb árhullám március illetve november hóban vonult le és a Középtiszára jellemző szolnoki mércén csak 6 méter körüli magasságot ért el. A legalacsonyabb vízállások augusztus hóban uralkodtak,mikor is a vizszin jóval О alá sü- lyedt. Jégzajlást január, február és december hónapokban észleltek. A.z öt legjellemzőbb tiszai vizmérceállomás vízjárásait az alábbi táblázat mutatja: A mérceállomás neve 1931 évi középviz- óllás 1876-1931 évi középvizáilás átlaga 1931 évi legnagyobb vizállás 1876-1931 észlelt legnagyobb vizállás 1931 évi legkisebb vizállás 1876-1931 észlelt legkisebb vizállás c e n t i m éterek ben Vásárosnamény 30 113 702 900 /1888/-150-224 /1923/ Tokaj 159 182 663 872 /1888/-75-142 /1904/ Szolnok 189 198 602 886 /1919/-1C8-180 /1904/ Csongrád 119 179 589 929 /1919/-196-274 /1921/ Szeged 190 223 603 916 /1919/-116-222 /1923/ A Duna és Tisza mellékfolyói. A mellékfolyókon a Sajót, Hemádot és Ipolyt kivéve az 1931 évben számbavehető árviz nem volt. A Sajón április hóban volt egy 9 hidrogrados árviz, mely a bánrévei mércén 281 cm-el kulminált. A Hemádon március hóban ugyancsak 9 hidrogrados árhullám jelentkezett, mely a hidasnémeti mércén 248 cm-el kulminált. A legnagyobb árhullámok ebben az évben is az Ipolyon vonultak le, úgy februárban mint áprilisban 10 hidrogrados árvizet okozva, melyek az eddig észlelt legnagyobb vizállást /:266 cm:/10 cm-el múlták felül. Az utóbbi esztendőkben többször megismétlődött,hogy az Ipolyon az eddigi maximális vízállásokat meghaladó árvizek vonultak le. Kivénatos volna ennek okaival részletesen foglalkozni. A többi mellékfolyókon levonuló árhullámok csak 6-7 hidrogrados vizállásokat idéztek elő. Az enyhe tél folytán a mellékfolyókon is csak kisebbmérvü jégzajlás volt. A fontosabb mellékfolyók jellemzőbb vizmérceállomásainak vízjárását az alábbi kimutatás tünteti fel. Folyó A mérceállomás neve 1931 évi középviz- állás 1876-1931 évi középvizállás átlaga 1931 évi legnagyobb vizállás 1876-1931 észlelt legnagyobb vizállás 1931 évi legkisebb vizállás 1876-1931 észlelt legkisebb vizállás c e n t i m étere к b e n Rába Ragyogóhid-40-2 222 450 /1900/-84-112 /1922/ Ipoly Balassagyarmat 91 75 276 278 /1930/ 7 6 /1928/ Dráva Barcs 43 79 183 452 /1876/ m-152 /1922/ Szamos Csenger 44 141 346 743 /1888/-28-54 /1921/ Bodrog Sárospatak 185 179 472 660 /1888/ 48 1 -3|/1878/ Eernád Hernádnémeti 71 82 278 380 /1888/ 5-25 /1885/ Sajó Felsőzsolca 168 171 408 [497^ /1888/ 98-10 /1885/ Körösek * Gyoma 137 188 662 873 /1919/-102-116 /1930/ Maros Makó 64 74 310 541 /1877/-32-139 /1877/ A Balaton. A Balaton évi közepes vizállása a siófoki mércén 101 cm volt, 26 cm-cl magasabb mint az előző évi 75 cm. Ugyanott a legmagasabb vizállás 142 cm, mig a legalacsonyabb 64 cm, a vizjáték tehát az előző év 48 cm-ével szemben 78 cm volt. 15
