Vízrajzi Évkönyv 36., 1931 (Budapest, 1932)

A Vízrajzi Intézet működése az 1931 évben.

1./ MF, DERHYILVÁN TARTÁSI CSOPORT.

A Vízrajzi Intézet medemyilvántartási csoportja az 1931 évben folytatta s egyben be is fejezte a Tisza folyónak részletes felvételét, úgy hogy ezzel a Tiszabecstol Szegedig terjedő magyar Tiszaszakasz külső felvétele befejezést nyert.

Amint ismeretes,a Tisza folyónak összefüggő, a folyő egész hosszára kiterjedő felvételét a Vízrajzi Osztály még az 1890 év előtti időkben hajtotta végre s annak eredményét "A Tisza hajdan és most» cimü kiadmányban az 1890 évben ismertette. Ezek az adatok tehát ezidőszerint mér több mint 40 évesek és igy a folyő jelenlegi állapotát tekintve elavultaknak minősíthetők.

ügy mederrendezési, valamint hajőzási szempontból is elérkezett már az ideje annak, hogy egy, az egész Tiszára kiterjedő felvétel végrehajtása és eredményének feldolgozása révén a Tisza jelenlegi állapotáról egy összefüggő kép álljon rendelkezésre, hogy azt a több mint 40 év előtti állapottal összehasonlitva egyrészt az 1890 év óta végrehajtott szabályozási munkálatok eredménye elbírálható legyen, másrészt hogy e~ zen összehasonlítás a még szükséges további munkálatokra nézve is értékes Útmutatásul szolgáljon.

Kapcsolatban az 1931 évben végrehajtott munkálatok ismertetésével - az összefüggés kedvéért - röviden érintenünk kell az 1929 évben megindított felvételek teljes menetét.

a. / Az 1929 évben elkészült a Badalló-Tokaj /:736-552 km:/ közötti 184 km hosszú Tiszaszakasz,

b. / az 1930 évben a Tiszabecs-Badalló /.'761-736 km:/ közötti 25 km hosszú,a csehszlovák állammal közös Tiszaszakasz és a Tokaj-Tiszaroff /:552-386 km:/ közötti 166 km hosszú Tiszaszakasz és végül:

c. / az 1931 évben a Tiszaroff-Szeged, illetve a Szeged alatti jugoszláv határig terjedő /:386-166 km:/ közötti 220 Ion hosszú Tiszaszakasz részletes felvétele.

Az 1929-1931 években, tehát három év alatt /:évenként átlag 5 havi külső foglalkozás mellett:/ösz- szesen mintegy 595 km hosszban az egész Tiszabecstol Szegedig terjedő magyar Tiszaszakasz vétetett fel és pedig önként értetődőleg nemcsak helyszínrajzilag, hanem magassági vonatkozásban is. Nevezetesen:

1. / A Tiszabecs-Badalló közti szakaszon /:az 1930 évben:/ 41 keresztszelvényt/: közte 11 hullámtéri:/

2. / A Badalló-Tokaj közti szakaszon /:az 1929 évben:/ 288 keresztszelvényt /:közte 72 hullámtéri/

3. / a Tokaj-Tiszaroff közti szakaszon /:1930 évben:/ 255 keresztszelvényt /.'közte 63 hullámtéri:/

4. / a Tiszaroff-Szeged közti szakaszon /:az 1931 évben:/ 340 keresztszelvényt/:közte 85 hullámtéri:/, tehát az egész 595 km hosszban összesen 924 keresztszelvényt vettünk fel.

A keresztszelvények felvételén kívül a folyó teljes hosszában 200 fm-kint bemértük a partok magasságát, valamint a folyó sodrának helyzeti fekvését és mélységét is.

A keresztszelvények felvételével kapcsolatban az 1931 évben 44 esetben áthelyeztünk teljesen éli- szapolt, avagy beszakadt, illetve a beszakadás veszélyének kitett szelvénykövet és ezen újonnan elhelyezett szelvénykövek magasságát a legközelebb fekvő elsőrendű magassági fixpontokból kettős lejtméréssel megállapítottuk. Ugyancsak az 1931 évi mérések folyamán felvettük a taskonyi vasúti hid, a tenyői vasúti hid,a szolnoki közúti hid, a tiszaugi közúti hid, a szentesi vasúti hid, az algyői vasúti hid,valamint a szegedi közúti és vasúti hid keresztszelvényeit.

A helyszíni mérésekkel kapcsolatban úgy helyzetileg, valamint magasságilag felvettük a Középtiszai- 4