Vízrajzi Évkönyv 13., 1902-1903 (Budapest, 1905)
Tartalom
9 előzőleg fel volt szögezve. Ez eljárás czélja volt: puhatolni, mily módon lehessen a kilométertávolságokat a körülményeknek megfelelően s akként jelölni, hogy azokat a Dunán járó hajókról is meglátni s leolvasni lehessen. f) Ezen kívül a kirendeltség Budapesttől a Tiszatorokig pótlólag több kereszt- szelvényt megmért s több szelvénykő magasságát, úgyszintén helyi fekvését a térképen is meghatározó rendezőit (ordinátáit) megállapította és végül a Tiszatoroktól Ó-Moldváig 113 keresztszelvényt tűzött ki s két, parti szélsöpontjaikat. állandó köjel- zéssel látta el. A háromszögelési fixpontokból 233 kővel állandósíttatott. g) A kirendeltség ellenőrizte a m. kir. 9-ik kataszteri felmérési felügyelőség hat mérnökének a Duna folyam medrének és hullámtereinek helyszínelése czéljából, a vízrajzi osztály számlájára, véghezvitt munkálatait Mohácstól Apatinig. 2. A Duna folyam térképezése. A vízrajzi osztály 1902. évben megszerkesztette a Duna medrének, zátonyainak, szigetei- és szabályozó építményeinek Budapesttől Titelig terjedő helyszínrajzát 1 : 5000 mértékű szelvény lapokon. Megemlíttetik, hogy a m. kir. 9. kát. felmérési felügyelőség új helyszínelés alapján elkészítette a vízrajzi osztály számára az 1 : 2880 léptékű kataszteri szelvénylapokat a Budapesttől Duna-Adonyig terjedő folyamszakaszról. 3. «A Tisza hajdan és most» czímü mű folytatásából a III. részéhez a Tisza hossz-szelvényének rajzmellékleit, sokszorosítás czéljára a vízrajzi osztály elkészítette. 4. A kisvízi hajóút nyilvántartása. A Duna folyamon a kis vízállások bekövetkeztével jelentkező gázlókat, sekélyes mederhelyeket a cs. kir. szab. Dunagözhajózási társulat kirendelt csapataival, a vele kötött szerződés értelmében, a vízrajzi osztály minden szükséges esetben kitüzette, azokon a vízmélységeit megmérette s ezeket a naponkint kiadott vízállási térképeken is közölte. VI. Vízsebesség- és víztömegmérések. A vízrajzi osztály működésének ide tartozó részében a munkálkodással megbízott tagjai az 1902. év folyamán sokoldalú s mennyiségileg terjedelmes tevékenységet fejtettek ki, nevezetesen: A Duna kisvíz-tömege Pozsonynál 0‘31 m. vízálláskor, amilyen a téli alacsony vizeken kívül eddig még nem következett be, két ízben megméretett. Ugyanezen igen alacsony pozsonyi vízállás idejében megméretett a mosoni Dunába a csúnyi szabályzott részen a nagy Dunából befolyó kis víztömeg a Győr és Gönyö közötti hajózás érdekéből, hogy a kellő hajózási mélységek előállítására szükséges legkisebb vízmennyiségről tájékozást szerezhessünk. Továbbá két különböző vízállásnál a Duna víztömege megméretett egyidejűleg Nagy-Maroson a nagy Dunában és lejebb Kis-Marosnál a váczi Dunában, Kis-Oroszinál a szent-endrei Dunaágban. E mérések czélja: tudomást szerezni a Duna vízhozatának az említett két ágban mily arányban való megoszlásáról. Eddig gyűjtött adatok kiegészítése végett Budapestnél két, Mohácsnál egy mérés végeztetett.
