Vízrajzi Évkönyv 13., 1902-1903 (Budapest, 1905)
Tartalom
56 1 in.-nyíre épült ki s az 1903-iki árvíz helyenkint több, mint 1 m.-rel meghaladta az 1894-ikit. A társulatok hosszú darabon nyúlgátakkal védekeztek a töltéskoronán felül az árvíz ellen. Sok bajt okoztak a szivárgások és töltéscsuszamlások is, azonban a legnagyobb erőfeszítéssel sikerült a töltéseket megtartani úgy, hogy az árvíz minden nagyobb kár nélkül vonult le. Érdekes, hogy Gutá-ra, melynek környéke leginkább forgott veszedelemben, kívánatos volt az árvíz tetőző magasságának előrejelzése s e feladatot a vízrajzi osztály, bár idevonatkozóan előzetes tanulmányokat nem tett, sikerrel oldotta megAz eljárás a következő volt: Elkészítette a Vág hosszanti metszetét az 1894., 1895. és 1899. évi árvizekre vonatkozóan Szeredtől Komáromig (1. az 1. ábrát). E hosszanti metszet azt mutatta, hogy a vízszinek Szered és Sellye közt meglehetős párvonalasságot mutatnak. Főként az 1894. és 1899. évi árvizek vonala halad szép egyenlő közzel a két állomás közt. 1. ábra Szeredre a Trencsénnél beállott árvízi tetözés magasságából mintegy 415 cm. várható magasságot jelezhettünk. E vízmagasságot a hosszanti metszetben Szered állomásra fölraktuk, s az 1894-iki árvíz vonalával párhuzamost húzva, Vágsellyére 638 cm.-t (kereken 640 cm.-t) kaptunk a bekövetkező árvíz várható magasságául. Midőn e jelzést 1903. jul. 12-én este megtettük. Sellyén 538 cm. volt a vízállás, vagyis itt még 1 m.-es áradás volt várható. Éppen így jelző ábráink a trencséni és pozsonyi vízállásokból következtetve Komáromra is még 1 m.-es áradást adtak az 1903. jul. 12-iki vízszín fölé, vagyis itt 650 dm. vízmagasságot jeleztünk. Mivel pedig Guta Sellye és Komárom közt fekszik s a felette és alatta levő állomáson egyaránt 1 m. áradást várhattunk, következtettük, hogy Gután is még 1 m.-t fog áradni a víz a jul. 12-iki esti vízállás fölött; vagyis Gután 464 -j- 100 = 564, kereken 560 cm. árvízmagasságot jeleztünk. Tényleg bekövetkezett Sellyén 636 cm., Gután 557 cm. úgy, hogy jelzéseink igen jól váltak be.
