Vízrajzi Évkönyv 13., 1902-1903 (Budapest, 1905)
Tartalom
17 A dunai árvíz magassága első sorban Komáromba lett a meglevő adatok alapján előre jelezve, ami néhány centiméter pontossággal tényleg be is következett. A komáromi tetözésnek erre az előre jelzésére azért volt a jelen esetben igen nagy szükség, mert ez alapul szolgált a Vágón ugyanakkor jelentkezett árvíz tetőző magasságának előrejelzésére is. A Vágvölgyében, különösen ennek alsóbb szakaszán, julius havában egy rendkívül magas árvíz jelentkezett, amely Gutánál 89 centiméterrel haladta felül az eddig létezett legmagasabbat, miért is ennek előrejelzése, az árvízvédekezés berendezése és az érdekeltek tájékozása szempontjából rendkívül nagy horderejű volt. A Komáromra előre jelzett tetőző vízállásnak és a Vág felső mérczéin jelentkezett tetözéseknek egybevetéséből Gután elörejelzett árvízmagasság is igen szépen bevált, amennyiben a tényleg beállott gutái tetözés csak 7 centiméterrel különbözött, illetőleg lett alacsonyabb az elörejelzetthez képest. Ez árvíz alkalmával úgy a Vág alsó részén, mint a Duna mentén, a közeledő árvíz magasságáról a társulatok, sőt egyes községek is idejekorán táviratilag értesítettek, hogy a hullámtereken veszélyben forgó ingóságaikat vagy terményeiket még kellő időben biztonságba helyezhessék. A jelentékenyebb folyóink vízjárását és az egész országban előforduló csapadék- viszonyokat feltüntető, naponkint megjelenő átnézeti térkép 1903-ban 589 példányban lett kiadva, melyből 120 példányra magánosok fizettek elő egyenkint évi 10 korona díjnak beküldésével. Meg kell említeni, hogy a vízjárási viszonyok könnyebb és tanulságosabb áttekinthetése végett ez év őszén egy ú. n. mozgó hosszszelvény szerkesztetett oly czélból, hogy erről, a Duna, a Tisza és az ezekbe ömlő nagyobb mellékfolyók változó vízállásainak magasságait a legutóbbi 3 napról vagyis máról, tegnapról és tegnap- elöttröl egyszerre át lehessen tekinteni, viszonyítva egyúttal az eddigi legkisebb és legmagasabb vízállásokhoz is. E mozgó hosszszelvény részletesebb ismertetése az 1904-iki évkönyvben fog megjelenni. Az ország különböző folyóiban keletkezett jégtorlódásokról itt röviden meg kell említenünk, hogy a Dunában Bajánál, Mohácsnál és Monostorszegnél, a Vág folyóban Keszegfalunál, a Maros folyóban Paczalka és Lörinczréve között, a Dunajecz folyóban pedig Sub-Lechnitznél a jégtorlódás okozta vízszínemelkedés veszedelmének elhárítása végett robbantásokat kellett végrehajtani, melyek a torlaszokat megbontották és az összeverődött jégnek levonulását lehetővé tették. Ezekre a nagyobbmérvü jégrobbantásokra vonatkozó adatokat dr. Darányi Ignácz, akkori földmivelésügyi minister rendeletére szervezett jégrobbantó bizottság elnöke, Faragó Lipót min. osztálytanácsos gyűjtötte össze és az ezekből szerkesztett értekezés a «Vízügyi Közlemények»-ben fog mejelenni. IV. Vízrajzi magasságmérés. A Duna medrének fölvételével kapcsolatban ez évben még Újpest s Budapest között és a Tiszatoroktól Zimonyig összesen 56 km. hosszúságban teljesítetett magasságmérés a parti hosszelvény fölvétele czéljából, miközben 29 keresztszelvény- kőnek határoztatott meg magassága az adriai tengerszin fölött. Vízrajzi Évkönyvek XIII. 2
