Vízrajzi Évkönyv 12., 1901 (Budapest, 1904)
Tartalom
52 Miként a kimutatásból látható, a kisvizek sehol sem szálltak le az addig észlelt legkisebb nívóra. Az 1901. évi legmagasabb vízállásokat az eddig észlelt legnagyobb vízállásokkal kapcsolatban a következő összeállítás adja meg : Állomás neve 1901. évi legnagyobb vízállás 1901. évet megelőzően észlelt legnagyobb vízállás ideje magassága cm. éve magassága cm. Máramarossziget .............— XI. 17 190 1894 280 Tekeháza ... ... ... — — XI. 17 290 1894 350 Tiszaujlak . . .„ — — XI. 18 337 1869 460 Vásárosnamény — ............. III. 16 715 1869 914 Záhony .............-............. III. 17 535 1888 751 Tokaj ...................-............. III. 18 686 1888 872 Tiszafüred ...................... III. 23 628 1888 742 Szolnok ... —.................... III. 28 685 1895 827 Csongrád ... ... ................ III. 31 689 1895 867 Szeged— ... ... ... — ... III. 28 680 1895 884 Törökbecse .......... ......... IV. 2 535 1895 732 Titel ............... ... ... ... III. 30 538 1895 648 A kimutatás élénken föltünteti, hogy az 1901. évi legmagasabb vízállások jóval alacsonyabbak voltak az eddig észlelteknél. A Tisza főbb mellékfolyóin a Szamoson, Bodrogon, Sájó-Hernádon, Körösökön és Maroson 1901-ben különösebb jelenség nem mutatkozott a vízjárás dolgábau. Fölemlítendő, hogy a Szamoson Szatmár alatt márczius hó elején a jég elmené- sével kapcsolatban erős jégtorlódás létesült, mely a vizet Szatmári 622 cm.-re emelte, vagyis csak 11 cm.-rel a'acsonyabbra, mint az eddig észlelt legmagasabb 1888-iki vízszin. Éppen így a jéggel kapcsolatban Zsolczán|is erősen földuzzadt a víz és az eddig észlelt legmagasabbat majdnem félméterre megközelítette. A Száva 1901-ben általában nem volt magas vízjárású. Az év első két hónapjában itto-tt jég is jelentkezett a folyón, de csak rövid ideig, mert a Száva déli fekvésű lévén, melegebb klimájú, mint a többi magyar folyó. A hóolvadás árhulláma márcziusban vonult le s hirtelen magasra duzzasztotta a vizet úgy, hogy Ógradiskától lefelé legtöbb helyen az évi legmagasabb vízállások jöttek ez árhullámmal kapcsolatban létre. Április és május hónapokban egyes kisebb vízszinemelkedéstől eltekintve, általában apadó jellegű volt a folyó. Junius 2-ik felében aztán közepes magasságú árhullám vonult le, mely után erős apadás következett augusztus hónapig, mikor a Száva 1901. évi legkisebb vízállásai következtek be. Szeptemberben az erős esőzések a Száva felső vidékén nagyon magasra emelték a vízszint úgy, hogy Jaszenováczig ez őszi árhullám idézte elő az évi legmagasabb vízállásokat. Az a jelenség, hogy ez az őszi árhullám lefelé mindinkább veszített jelentőségében, abban a hidrológiai körülményben leli magyarázatát, hogy a Szávának csakis a nyugati része esik teljesen a tengerparti csapadékzónába, hol az őszi
