Vízrajzi Évkönyv 12., 1901 (Budapest, 1904)

Tartalom

49

megközelítette. A kisvizek általában e folyókon alacsonyak voltak s néhol az addig elért legkisebb nívót megközelítették.

A Dráva is, mint a Duna általában a rendesnél valamivel alacsonyabb vízjárású volt. Az 1901. évi középvízállás és az 1880—1899. évekből számított átlagos közép vízállás ezt a körülményt az alábbi táblázat szerint jól kitünteti.

Állomás neve

1901. évi középvízállás cm.

1880-1899.

évekből

számított

áltlagos

középvízállás

cm.

Varasd ........................................

...

130

139

Zákány

.........................-....................

29

30

Barcs ................................ _ .

87

96

Eszék ..............................................

176

195

Január és február hó alacsony hőmérséklete a hideg, alpi helyekről eredő Dráva vízmennyiségét erősen megcsökkentette úgy, hogy az évi legkisebb vizek ez időben állottak elő s helyenkint alacsonyabbra szállottak, mint az addig észlelt minimumok. A következő összeállítás szembetűnővé teszi ezt a dolgot.

Állomás neve

1901. évi legkisebb vízállás

1901. évet megelőzően észlelt legkisebb vízállás

ideje

magassága cm.

éve

magassága cm.

Varasd

.................................

II.

13

2*

1900

25

Zákány ... ......................

I.

4

— 80х

1899

— 100

Barcs ..................................

I.

4

— 74

1896- 68

Eszék ...............................

I.

6

— 50х x

1899

— 28x

A jég levonulása után márczius elején megindult az erősebb hóolvadás, mely több apróbb árhullámot idézett elő anélkül, hogy a vízszin jelentékeny magasságra emelkedett volna. A víznivó apróbb hullámzása mellett általában a vízállások junius közepéig emelkednek, mikor is az esőzés és a magas hegyek havának olvadása következtében relativ maximumot érnek el.

Csakis a folyó torkolatánál, Eszéken történik meg, hogy részben a nyári árhullámok összegeződése, részben a Duna magas vízállása következtében júniusban áll elő az évi legnagyobb vízállás.

Junius végén megkezdődik az általános apadás és tart szeptember közepéig.

Ekkor az őszi esőzések jelentkeznek. A Dráva vízgyűjtő területe ugyanis nem tisztán kontinentális jellegű; itt a nyári (júniusi) bő esőzések mellett megtaláljuk az erős őszi esőket is, mi a tenger közelségének hatásából magyarázható. Az őszi esők gyakran erőteljesebbek a nyáriaknál s kivételes árvizeket előidézők.

Vízrajzi Évkönyvek. XII. ^