Vízrajzi Évkönyv 12., 1901 (Budapest, 1904)
Tartalom
kevéssel a normális alatt. Augusztus a normális körül, többnyire valamivel alatta (Nagyszeben másfél fokkal) egyes helyeken azonban kevéssel fölötte. Szeptember szintén közel a normálishoz, a legtöbb helyt valamivel a normális alatt. Október általánosan melegebb az átlagosnál; az ország délnyugoti, déli, délkeleti vidékein azonban kisebb mértékben mint egyebütt (N.-Szeben éppen normális). November általánosan a normális alatt, a negativ eltérés azonban csak szórványosan haladja meg az egy fokot. Deczember országszerte sokkal melegebb az átlagosnál; a havi közép csak Árvaváralján van csekélylyel a 0° alatt s Késmárkon éppen a fagyponton; a pozitív eltérés általánosan 4—5 fokra rúg, ami rendkívül abnormis jelenség. Ha az évi átlagok eltéréseit a 20 évi átlagtól vesszük szemügyre, azt találjuk, hogy általános jellegre ez az év valamivel melegebb volt a normálisnál. Ami a részleteket illeti, ha az eltéréseket felvisszük Magyarország térképére, látjuk, hogy valami csekélylyel (1—2 tized fokkal) a normális alatt csupán a tengerpart, az ország nyugoti szegélye, a Szepesség vidéke s Erdély délkeleti része van. Az ország határaitól a belseje felé egyre nagyobb pozitív eltérések mutatkoznak úgy, hogy az ország közepe Keszthelytől Nagybányáig terjedő széles területen már % fokot meghaladó melegtöbbletet mutat fel. E terület nyugoti végétől a Kis Alföldön át északnyugotnak szintén megvan a 1/2 foknyi pozitív eltérés. Az említett hosszúkás terület közepén vagy inkább nyugoti felében Budapest és Eger mutatja O'S fokkal a legnagyobb pozitív eltérést. A melegtöbbletet ez évben sem annyira a nyár melegének (mert az körülbelül normális volt), hanem inkább a deczember abnormis meleg voltának rovására írhatjuk. Budapest, 1903. január 23. Héjas Endre? meteor, int. adjunMus.
