Vízrajzi Évkönyv 12., 1901 (Budapest, 1904)
Tartalom
A csapadék eloszlása Magyarországon az 1901. évben. (Magyarország esőzési térképével, külön mellékelve.) A csapadék 1901. évi eloszlását hazánk területén a mellékelt izohieta-térkép mutatja, melynek szerkesztéséhez mintegy 600 csapadékmérő állomás megfigyelési anyagát használtuk fel. Az 1901. évben működésben lévő csapadékmérő állomások száma ennél jóval nagyobb; az állomások egy része azonban nem működött megszakítás nélkül, több állomás megfigyelései pedig egy, vagy más okból nem bizonyultak megbízhatóknak. Az ily állomások megfigyeléseit a térkép szerkesztéséhez egyáltalán nem vettük figyelembe, mely eszerint csupán a komplet és kifogástalannak felismert adatok alapján készült. Az évi izohiéták rendszere így is meglehetősen komplikált képet tár elénk, ami — tekintettel hazánk orográfiai viszonyaira — nem is lehet másként. A csapadékeloszlás főbb vonásaiban mindamellett elég egyszerű s meglehetősen hozzásimul a domborzati viszonyokhoz. A 600 milliméteres izohiéta egyfelől a Kis Alföldet, másfelől a Nagy Alföld javarészét — mint az országnak ez évben is legszárazabb területeit — övezi. E kiterjedt területekben belől 500 mm. alatti szigetek is vannak, nevezetesen a Kis Alföld közepén, a Duna két oldalán egy-egy nagyobb zárt terület s a Nagy Alföldön Paks körül egy sziget ugyancsak a Duna két oldalán, végre egy kisebb sziget a Hegyalja déli oldalán, Tokaj környékén. Megjegyzendő, hogy a Nagy Alföld közepén, a 600 mm.-es izohiétával körülzárt területen belől, nevezetesen a Körös alsó folyásánál egy 600 mm. fölötti zárt terület is található. Az elősorolt nagyobb területeken kívül van még néhány kisebb terület, ahol a csapadék évi összege ugyancsak 600 milliméteren alul maradt. Ezek rendre a következők: Hosszúkás terület északnyugaton a Kis Kárpátok és az ország határa közt, ahol a Morva folyó melléke 500 mm. alatt van. Szintén hosszúkás sziget a Balaton déli oldalán. Kiterjedtebb terület északon a Laborcz és Ondava folyók közül, a Nagy Alföld folytatásakép. Végül kisebb sziget Erdély közepén, a Mezőségen, szintén 600 mm. alatt. A leírt, csapadékban aránylag szegény területektől a tengerpart, s másfelől a hegyvidékek felé egyre gyarapodik a csapadék évi mennyisége. A 600 milliméteres izohiéta határolta területeket bizonyos távolságban a 700 mm.-es izohiéta övezi, sok helyt azonban nem szorosan úgy, hogy a 700 mm.-es izohiéta már igen nagy területet — az országnak mintegy felét — zárja körül. E területbe tartozik az egész Nagy és Kis Alföld, a Dunántúl — nyugoti szegélye kivételével — s az Északi és Keleti Felföldön fekvő csapadékban szegény szigetek környéke.
