Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)
Tartalom
JELENTÉS AZ ORSZÁGOS VÍZÉPÍTÉSI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI OSZTÁLYÁNAK 1900. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. 3. A Duna folyam dévény—radványi szakaszán végrehajtott meder szabály ozás eddigi hatásának kipuhatolása végett következő műveleteket hajtottunk végre: a) A kisvízi hajóút vízmélységét ez évben háromszor megmértük, még pedig egyszer középvíznél és kétszer kisvíznél; mely utóbbi mérés egyikénéi a kis- vízszínt is fixíroztuk Dévénytől Radványig. b) Fölvettük a dévény—komáromi szakasz összes medernyilvántartási keresztszelvényeit, számszerint 225-öt. . c) A komáromi téli kikötő kérdésének tanulmányozásával kapcsolatosan, 7 kilométer hosszúságú szakaszon. részletes helyszíni fölvételt végeztünk, és ezen szakasz keresztszelvényeit is fölméri ük, számszerint 47-et. 4. A Bodrog folyó meder változásainak nyilvántartása czéljából összegyűjtöttük úgy a régebbi, valamint az újabbkori nyilvántartási fölvételek összes adatait, és ezeket földolgozván, megállapítottuk főképpen az 1893—1899. években történt mederalakulásokat VII. Ipari czélokra használható vizi erők. Az 1900. év nyarán és őszén folytattuk azokat a külső fölvételeket, melyeknek czélja: a magyarországi vízfolyásokban rejlő vízi erőknek terv szerint három év leforgása alatt való közelítöleges megállapítása. Mivel azonban az ez évi fölvételi területünk több olyan völgyet foglal magában, amely úgy földrajzi fekvésénél, mint népességénél fogva fontossággal bir: figyelemmel voltunk azon vízfolyásokra is, melyek kilométerenként legalább 50 elméleti lóerőt képesek szolgáltatni. A külső munkálat ez évben két részből állott; úgymint: a munkatervbe vett folyóvidékek előzetes tájékoztató bejárásából, és a fölvételek végrehajtásából a bejárt folyóvidékek azon állomásain, melyek vizi erő szompontjáből megfelelőknek találtattak. Az előzetes tájékoztató bejárás keretében kiterjeszkedtünk: a Felsö-Tiszára, a Bodrog vízgyűjtő területeire, továbbá a Szamos, Berettyó és Kraszna vidékére. A fölvételek végrehajtása két műveletből állott; nevezetesen: vízmérczeállomásokat szerveztünk, és a sebességmérő állomásokon ismételve víztömegméréseket hajtottunk végre. Ipari czélokból 1900-ban, — miként már az V. fejezetben megemlítettük, — 92 helyen összesen 546 vízsebesség-, illetve víztömegmérést végeztünk; melyeknek helyeit és eredményeit a «Vízrajzi Évkönyvek» XT. kötetében részletesen közöljük. VIII. Tanulmányok. 1. A várható vízállások előrejelzése czéljából folytatott tanulmányunkat, a Tisza folyó főbb vízmérczéire vonatkozólag, 1900-ban teljesen befejeztük; úgy hogy a Tiszán levonuló vizek kulminálásait ezutánra már az újabban helyesbített vízjelzö-vonalak alapján jelezhetjük előre. 2. A vízsebesség megmérése, illetve a víztömeg meghatározása czéljából végezni szokott tanulmányainkat ez évben is folytattuk; nevezetesen: a) A komáromi téli kikötő kérdésének tisztázása érdekében szükséges adatok beszerzése, különösen annak kipuhatolása végett, hogy a Kis-Dunaág elzárásának mily vízszín-emelö hatása lenne a Nagy-Dunában ? következő műveleteket teljesítettünk: a Nagy-Dunában, a Kis-Dunában és a komáromi sziget alatt az egyesült Dunában egy-egy, összesen 3 teljes vízsebességmérést végeztünk. Ezenkívül fölvettünk az előbb megnevezett három helyen 7 keresztszelvényt a másodperczenkint lefolyó víztömegnek számítás útján való meghatározása érdekében, és megmértük a vízszin esését a Duna mindkét partján, a monostori sziget alsó végénél levő sebességmérési szelvényünktől kezdve a Vág folyó torkolatáig. Továbbá: a komáromi téli kikötő kérdésének tanulmányozása végett, körülbelül 7 kilometer szakaszon, részletes helyszíni fölvételt teljesítettünk, és az ezen szakaszba eső mederszelvényeket, összesen 47-et, fölvettük. b) A Felsö-Duna-szabályozás eddigi hatásának kipuhatolása czéljából különösen annak megállapítása végett, hogy a Pozsony—Komárom közti szakaszon mennyi víz vész el a kavicsos talajba való szivárgás által? több mint két hónapon keresztül vízsebességméréseket végeztünk Pozsonyban és Komáromban, még pedig Pozsonynál 42-öt, Komáromban a monostori sziget alatt az osztatlan Dunában 25-öt, és a komáromi két hídról 24-et, tehát összesen 9l-et. c) A comluens vizek összege és a már egyesült folyók víztömege közötti összefüggés kipuhatolása végett a Tiszában Tápénál 16 vízsebességmérést végeztünk: — a Marosban, a torkolat fölött mintegy ezer méternyire 19-et, a Tisza és Maros egyesült vizében Szegednél a vasúti híd alalt 14-et, összesen 49 vízsebességmérést hajtottunk végre. d) A soroksári Duna-ágba, különböző vízállásoknál és különböző zsilipnyílásoknál átömlö víztömegek megállapítása végett megmértük a vízmennyiséget a gubacsi zsilipnél 5-ször; amint azt már az V. fejezet 7-ik száma alatt is előadtuk. 3. Az öntözéseknél tényleg fölhasznált vízmennyiség megállapítása czéljából megkezdett tanulmányunkat ez évben is folytattuk és megmértük: Mezőhegyesen nyári öntözésnél 44 hektár öntöző vizét « őszi « 288 « « « Mindszenten nyári « 345 (( « « P.-Péklán az állami telepen 129 (( « « Véghlesen nemeskéri Kiss Pál birtokán ... ... ... 8 (( « « Budapesten a lágymányosi bolgár kertészek telepén 13-2 (C & « Budapesten a Rákos patak környékén 2 csoport kerti öntözésnél ... . ... ... 301 (( « « Budapesten az u. n. Illatos árok mentén 3 csoportban 754 (( « « Összesen tehát 11 csoportban megmértük 9327 hektárnyi öntözött területnek a vizét.
