Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)
Tartalom
• » Öntöző vizeink mérése az 1900. évben, vagy: Mennyi vízzel öntözzünk Magyarországon? (3 szövegábrával és 1 külön rajzmelléklettel.) Az öntöző vizek mérése terén kifejtett működésűnknek ezúttal harmadik esztendei eredményét mutatjuk be, és most már eljutottunk odáig, hogy egy pár jellegzetes, nagyobb terjedelmű öntözésnél megközelítettük a végeredmény kimondását. Kiemeltük már múlt évben is, hogy nagyobb terjedelmű öntözéseknél csakis az egész területnek normális megöntözése és az így felhasznált összes víznek megmérése vezethet jó és megbízható eredményre ; mert kis terület öntözésénél számításon kívül marad a vezető árkokban elszivárgó víznek vesztesége, és így a valódinál kevesebb eredményt találunk, éppen ezért különös gondot fordítottunk ez évben is a már megkezdett mezöhegyesi és mindszenti nagyobb területű öntözések teljes vizének megmérésére és örömmel jelezhetjük, hogy ezen törekvésünket már ez évben mindkét helyen siker koronázta, a mennyiben mindkét helyen megmértük egy-egy normális lefolyású teljes öntözés vizét és ez által ezen tipikus öntözések vízmennyiségét a szükségletnek megfelelő pontossággal megállapíthattuk. A mezöhegyesi öntözésnél végeztünk azon kívül egy akadályokkal összekötött öntözésnél is mérést, a midőn t. i. az öntözés vízhiány, illetve annak más irányú elvonása miatt többszörösen meg- szakíttatott és ezen eredményt azért tartjuk érdemesnek megismertetni, hogy bemutassuk, minő nagy vízpazarlással jár az ilyen megszakított öntözés a rendes lefolyású öntözéshez viszonyítva. A rizsöntözés vizének mérését ez évben is felvettük programmunkba, mivel az eddig nyert, igen eltérő eredményekből még nem lehetett csak megközelítőleg sem tájékoztató eredményre jutni. Kiegészítettük méréseinket egy hegyvidéki öntözés vizének megállapításával is és végül ez évben kezdtük meg a bolgár rendszerű kerti öntözések vizének mérését Budapest környékén, mert az intenzivebb vízhasználat éppen a bolgár rendszerű zöldségeskerti öntözésekben éri el tetőpontját és tisztában vagyunk azzal, hogy a nagyobb városok közelében ezeknek az öntözéseknek nagy szerepe van és a közel jövőben nagyobb munkát fog a kultúrmérnököknek is adni az ilyen rendszerű öntözések tervezése. Ezen öntözéseknek nagy fontossága és időszerűsége indít bennünket arra is, hogy eredeti föladatunknak — a vízmérésnek — végzése mellett kiterjeszszük figyelmünket ezen öntözések jellegzetesebb példányainak műszaki leírására és pénzügyi szempontból való megismertetésére is, ezt azonban a szerzett adatok hiányossága miatt csak a jövő évben indítjuk meg. Meg kell ugyanis említenünk, hogy a végleges eredmény kimondásához ezen öntözéseknél több évi megfigyelést és mérést kell végeznünk, mert már eddig is tapasztalhattuk, hogy még ugyanazon helyen is igen eltérő eredményeket kaphattunk az időjárás és évszakok változása szerint, valamint az is figyelemre méltó körülmény, hogy az ily öntözésekkel foglalkozó, egyszerű bolgár kertészeknél nemcsakhogy hiányzik azon magasabb látókör és műveltség, a melyre az adatok összegyűjtésében igen jó lenne támaszkodnunk (úgy mint azt az uradalmakban tehettük a rétöntözéseknél) hanem hiányzik eleinte a bizalom is. Ezen okból már előre jelezhetjük, hogy az első év eredménye, habár számos és nagyobb területről gyűjtöttük azokat, csak mint részlet szerepelhet a több évre tervezett adatgyűjtésben, különösen pedig azt a benyomást tette ránk az ez idei mérés, hogy az 1900. évi száraz nyár és ősz idején szerzett adatok a normálisnál kisebb eredményt mutatnak, mivel némely öntözésnél nem annyi vizet használtak, a mennyit kellett volna, hanem csak annyit, a mennyit a vízszolgáltató árokban éppen kaphattak és így természetes, hogy az általunk nyert eredmény is ahhoz képest alakult. Ezek előrebocsátása után az 1900. évben teljesített vízméréseinkröl általában a következő eredményeket soroljuk fel: Öntöző vízmérést végeztünk az 1900. évben 1. Mindszenten. Pallavicini Sándor örgróf birtokán mintegy 350 hektárnyi rét öntöző vizét mértük meg julius hónapban. 2. Mezőhegyesen. 44 hektárnyi rétnek öntöző vizét mértük meg junius hóban többszöri megszakítással. 3. Mezőhegyesen. 262 hektárnyi rétnek öntöző vizét mértük meg rendes és teljes öntözésnél, október és november hónapban. 4. P.-Péklán. Az állami rizstelepen 127*965 hektárnyi (224 77%6oo kát. hold) terület öntöző vizét mértük meg augusztus első felében.
