Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)
Tartalom
JELENTÉKENYEBB FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA AZ 1900. ÉVBEN. 37 augusztus végéig sok apró árhullám vonult le rajta, míg szeptembertől deczember végéig csak keveset változott a víz színe. Az összefolyó víztömegek kölcsönös hutása 1900-ban a Tiszán és mellékfolyóin az árhullámok egymásra hatása különösebb jelenségeket nem okozott s ezért erre a körülményre itt nem terjeszkedünk ki. Jégviszonyok. Jég a Tiszán és mellékfolyóin 1900-ban nem játszott jelentékeny szerepet, mert az év elején éppen úgy, mint az év végén enyhe volt az időjárás. Mindazonáltal az év elején a Tiszát és mellékfolyóit több helyen állójég borította, melynek vastagsága a Tiszán _ _ ... 8—18 cm.-t a Bodrogon ... __ 4 — 17 cm.-t a Körösökön... ... _ ... 8—18 cm.-t a Maroson... _ __ __ 12 cm.-t ért el. A Szamoson alig volt jég s e miatt nem jeleztek jégvastagságot. Bár az egész tél alatt nem volt nagy hideg, a fagy meg-megújult s egész márczius közepe tájáig észleltek zajló jeget a folyókon. A jég teljes megszűnését a Tiszán _ __ __ __ a Szamoson ... _ __ a Bodrogon _ __ __ __ a Hernád-Sajón __ __ a Körösökön _ __ __ a Maroson _ _ __ észlelték. márcz. 11-én « 10-én « 16-án « 16-án « 10-én « 9-én Az év végén, deczember hóban csak elvétve, ütött jelentkezett egy kis zajló jég, de az év utolsó napján a Tisza és jelentékenyebb mellékfolyói jégtől mentesek voltak. Budapest, 1901 deczember hó. Péch József, Boydánfy Ödön, minist, tanácsos. kir. mérnök.
