Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)
Tartalom
A csapadék eloszlása Magyarországon 1900-ban. (Magyarország esözési térképével, külön mellékelve.) A csapadék 1900. évi eloszlása főbb vonásaiban a 25 évi (1871—95) átlagos eloszlással megegyezik, a részletekben azonban számos eltérést mutat. Közös vonások: a csapadékböség a Tengerparton s az Északkeleti Felföldön, nemkülönben az Északi Felföld jókora részén, továbbá a Bihar hegységben s annak környékén, valamint folytatólag délnek a Krassó- Szörényi hegyekben s végül az Alpeseknek nyugotról behatoló nyúlványain; csapadékszegénység ellenben a Nagy Alföld közepén, valamint Erdély középső és keleti részén. Eltérő vonás: a számos sziget, különösen a hegyvidékeken, ami azonban természetes jelenség s a megfigyelő állomások szaporodásával még szaporodni fog. A mellékelt izohiéta térkép szerkesztésénél*) csakis azon állomások adatai vétettek figyelembe, amelyek egész éven át megszakítás nélkül mérték a csapadékot s ezek közül is csak azok, amelyek a szomszédos állomásokkal való egybevetés után, az orográfiai viszonyok kellő mérlegelésével megbízhatóknak ismertettek fel. Ilyen állomás körülbelül 500 akadt. Áttérve ezek után a részletekre, az évi izohiéták meglehetősen szövevényes hálózatot alkotnak. A legnagyobb területet a 700 milliméteres izohiéta övezi, magába foglalván az ország közepét, nevezetesen az egész Nagy Alföldet (átnyúlva a Tolnai és Somogyi dombvidékre is) és Erdély legnagyobb részét. E kiterjedt területen a csapadék évi összege — az alább felsorolandó kivételektől eltekintve — 700 mm. alatt maradt. E nagy területen belöl számos kisebb-nagyobb sziget található, amelyeket 600 mm-es izohiéta zár körül, ahol tehát a csapadék évi összege 600 (sőt helyenkint 500) milliméteren alul van. A legnagyobb ilyen sziget — a legszárazabb terület az országban — a Nagy Alföld középső része, nevezetesen a Duna—Tisza közének közepe, a Körösök középső és alsó folyása s annak környéke, valamint a Szamos baloldala, le egészen Bánffy-Hunyadig. E területen belől Czegléd és Kun-Szt.-Márton közölt 500 mm. alatt van az évi csapadék; 600 mm. alatt van ezenkívül Erdélyben a két Kük üllő középső és alsó folyása, valamint a Maros megfelelő része közti terület, amely átnyúlik a Maros jobb oldalára is, egy kisebb 500 mm. alatti maggal, *) A mellékelt izohiéta-térképet Csernö Geyza kir meteor, int. ez. asszisztens szerkesztene és rajzolta. Évkönyv XI. továbbá a Mezöség közepe Bethlentől délkeletnek, nemkülönben a Görgényi hegyek és a Hargitta hegység esöárnyékában fekvő terület, melynek közepén Csik- Somlyó és környéke 500 mm. alatt van. A 700 mm-es izohiéta övezte terület perifériáján még számos 600 mm. alatti kis sziget található, melyeknek egyenkint való elösorolása azonban nagyon is messzire vezetne. A szóban forgó nagy területen belül azonban ki kell emelnünk két nagyobb szigetet, amelyek 700 mm-en tetemesen felül vannak: ezek egyike a Gö igényi hegyek, ahol a csapadék Alsó-Fancsalon és Vármezön meghaladta az 1000 mm-t, másika e területtől északnyugotra a Gutin és Cziblesz környéke, 900 mm. feletti évi csapadékkal. 700 milliméter alatt van — a már fölsorolt területeken kívül — a Magas Tátra és a Szepes-Sárosi hegyek vidéke, azonban jelentékeny kivételekkel, mert például Tátra-Lomnicz és másfelől Bártfa már közel 1000 mm. csapadékot mutat fel. Felsorolva így a száraz területeket, áttérek a csapadékban gazdag területek ismertetésére. Csapadékböség tekintetében, mint rendesen, a Tengerpartot s annak környékét illeti meg az első hely. A Karszt hegység, ahonnan állomásokkal rendelkezünk, közel 3000 mm. évi csapadékot tűntél fel (Fuzine 2714 mm. és az erdöör-lakás Jelenjén 2955 mm.). Innen a tenger felé már csökken a csapadék évi mennyisége, Fiume már csak 1904 és Crkvenica 1427 mm. Lejebb, Zengg környékén Szt.-Mihovil már 2109 mm. csapadékot mért. A Karszttól keleti-északkeleti irányban már egyre kevesbedik a csapadék, de azért az 1000 mm.-es izohiéta fölnyúlik egészen Zala alsó részébe, ahol Alsó-Lendva 1046, Csáktornya 1027 mm. évi csapadékot mutat fel. 1000 mm-en felül van az évi csapadék a Stájer alpeseknek vasmegyei nyúlványain is, ahol például Alhó 1103 és Kőszeg 1120 mm. csapadékot mért az év folyamán. A Tengerpart után az Északkeleti Felföld következik, ahol azonban a csapadék eloszlása már nagyon komplikált. Az egész Északkeleti Felföld ugyanis 800 mm. fölött van (eltekintve egyes hegyek esöárnyékában fekvő állomásoktól, amelyek 800 mm.-nél valamivel kevesebbet mértek) de található e Felföldön három nagyobb terület, ahol a csapadék évi mennyisége az 1100 mm-t is jóval meghaladta. E szigetek középpontjai rendre: Alsó-Vereczke 1640 mm-el, a középső 2
