Vízrajzi Évkönyv 10., 1899 (Budapest, 1901)
Tartalom
ÁLTALÁNOSAN TÁJÉKOZTATÓ HEGYVIDÉKI VÍZRAJZI FÖLVÉTELEK. 77 azok az állomások, melyek észlelése a hegyvidéki vizek járásának tanulmányozásánál is szükséges lesz, hogy azokat a Vízrajzi Osztály még a részletes tanulmányozás megindítása előtt a víz- jelzö vízmércze-állomások keretében felállíttathassa e) Eme beutazás alkalmával löljegyzendök azok az üzemben levő, esetleg fölhagyott vízimüvek, melyek 100 lóerőnél — a legkisebb vízállások alkalmával — nagyobb vízieröt szolgáltatnak, s melyeknek tulajdonjoga könnyen megszerezhető. 3. Víztömegmérés. Víztömegmérések végzendők mindazon pontokon, melyek az előző szakasz b) és c) pontja értelmében a jelen közelítő tanulmányozás czéljaira e végből kiválasztattak. Úgyszintén mindenkor megállapítandó az e) pont alatt említett vízmüvek vízemésztése is és azon vízbukás, mely a vízimü erejét a megmért tömeg segélyével létrehozza. Jelen, közelítő tanulmányozás alkalmával elegendőnek látszik az év folyamán bármikor, de mégis lehető alacsony vízállás alkalmával minden állomáson 1—1 ellenőrzött háromszoros víztömegmérésnek végzése. A víztömegmérés alkalmával azonban a fölvételi vízszínek magassága valamely szilárd, köny- nyen föltalálható ponthoz képest megállapítandó. Úgyszintén megmérendő ez alkalommal a sebességmérő szelvény fölött és alatt alkalmas távolságban levő ponton, mindkét parton, nivómüszer segélyével a vízszín magassága, hogy az észlelési szelvény helyi esése megállapíttassék. 4. Vízszínváltozások észlelése. A vízszínváltozásoknak részletes, — vízmér- czék segélyével való észlelése a költségekre és az idő rövidségére való tekintettel ez alkalommal nem végezhető. A vízszinmagasságnak egy észlelése a lentiek szerint a víztömegmérések alkalmával végzendő. Ezen kívül megállapítandó a legalacsonyabb vízállások időszakában, lehető pontossággal az évi legalacsonyabb vízszin magassága is, ugyanahhoz a ponihoz viszonyítva, melyből a tömegmérési vízszin beméretett. Ebből a czélból abban az időben, midőn az évi legalacsonyabb vizek beállanak, az egész folyó völgyében, minden észlelő helyen lemérendő a vízszin magassága. Hogy azután az így észlelt vízszinmagasság tényleg a legalacsonyabb-e, vagy, hogy annál alacsonyabbak is szoktak-e előfordulni, a folyó völgyében levő vízmérczeállomások észlelési adataiból és a meteorológiai állomások által az észlelés évében és az előző években észlelt csapadékmennyiségekből állapítandó meg. Ezen kívül az évi legalacsonyabb vízállás időbeli tartósságának közelítő megállapítására figyelembe veendők a folyó völgyében létező víz- mérczék észlelési adatai is. Ha a folyó völgyében vízmérczeállomás nem volna, ott a tanulmány tárgyát képező nagyobb folyó egy-két helyén az észlelési évben a vízszin változás valamely hídról mérőszalag segélyével észlelendő. A legalacsonyabb vízállás magassága és annak időtartama ez alkalommal tüzetesen nem állapítható meg és e tekintetben meg kell elégednünk azzal, ha tudjuk, hogy az észlelt vízszinnél szoktak-e alacsonyabb vízállások előfordulni vagy nem? A legalacsonyabb vízállás magasságának tüzetes megállapítása, valamint a legalacsonyabb vízállás időbeli tartamának pontos meghatározása is a részletes tanulmányozás feladata leend.» II. A folyó és völgy hosszszelvényének összehasonlítása. A keresett vízierők két tényezője: a másod- perczenkénti vízmennyiség és a rendelkezésre álló esés közül, az előbbi adat beszerzése végett, a pro- grammtól eltéröleg a fölvételi év száraz időszakában nem 1—1, hanem mindig 2 — 3 különböző időben megismételt mérést is végeztünk a kiszemelt helyeken, és ezen eljárással a vízmérczék adatainak számbavétele mellett, elég szerencsésen megtudjuk közelíteni a vízmennyiségnek azt a msekben kifejezett számértékét, a mely az év javarészén át az erőtelep rendelkezésére állhat. E mellett azonban visszatérve az I. fejezet 1-sö pontjára, a dolog érdekességénél és fontosságánál fogva okvetlenül ki kell terjeszkednünk arra is, hogy a vízierök második tényezőjének: a rendelkezésre álló esésnek és ennek kapcsán a lóerőknek a kiszámításánál mekkora hibákat követünk el azáltal, ha a katonai térképek magassági adataiból összeállított völgyhosszszelvény szakaszonkénti eséseit azonosoknak tételezzük föl a valóságos folyóhosszszelvény ugyanazon szakaszain található esésekkel? Ennek az elbirálására több kísérletet tettünk olyanképpen, hogy elkészítettük a terepmagassági adatokból a Vág vízgyűjtőjéhez tartozó több olyan folyó- nak és pataknak a völgyhosszszelvényét, a melyeknek az ottani részletes fölvételek közben, controllnivellá- lással a valóságos folyóhosszszelvényét már megelőzőleg megállapítottuk, és azután a kétféle hosszszelvény ugyanazon szakaszain mutatkozó eséseket egymással összehasonlítottuk. Első példaképpen bemutatjuk az 1. számú szövegábrán a Vág folyó hosszszelvényét, melynek egyes pontjait a Vág völgyben kisebb-nagyobb távolságban található katonai fixpontokból határoztuk meg; míg a 2. számú szövegábra az 1:75,000-es katonai térképek adatai alapján készült völgyhosszszelvényt ábrázolja. Az összehasonlítás kedvéért talán világosabbnak mutatkoznék, ha a két hosszszelvényt egybe rajzoltuk volna, ámde a használt mérték mellett a két vonal annyira egybeesik, vagy olyan közel jut egymáshoz, hogy egymást szinte takarja. A talált eltérések méterben és százalékban kifejezett mértékét, az alábbi táblázat tartalmazza:
