Vízrajzi Évkönyv 10., 1899 (Budapest, 1901)
Tartalom
4 JELENTÉS AZ ORSZÁGOS VÍZÉPÍTÉSI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI OSZTÁLYÁNAK 1899-IK ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. és Újvidéknél 2-öt, összesen 17 mérést, — a Drávában pedig Eszéknél 2-öt. tehát mindössze 19 mérést. 3. Ipari czélokból szükséges vízsebesség-méréseket ez évben 14 folyóban és 55 patakban 130 helyen összesen 557-et végeztünk. 4. Az öntözésnél tényleg fölhasználódó vízmennyiségnek megállapítása végett folytattuk az egyszerűbb vízsebesség-mérö eszközökkel — névszerint a bukóval és úszóval — való kisérletezést. 5. A tavaszi vízsebesség-mérések befejezte után ez évben is összegyűjtöttük a magunk, valamint a külső hivatalok által használt vízsebesség-mérö műszereket, hogy azoknak forgás egyenletét, a Millér- csatornában történő bemérés útján meghatározzuk. Ezt a tarázó műveletet összesen 40 műszeren hajtottuk végre. Ezenkívül a vízsebesség-mérö szárnyak forgás-egyenletére vonatkozó függő kérdések megoldása érdekében egy-egy bemérést végeztünk egyik műszerünkkel a bécsi, müncheni és berni tarázó állomásokon, összesen 3 csatornában. 6. Végül megmértük még az országos közegészségügyi osztály megkeresésére 4 belvízleveze tő szivattyútelepen az üzempróba alatt kiemelt víztömeget, nevezetesen : Szeghalmon, Rubinban, Sándoregyházán és Gombosnál. 7. A vízsebesség-mérések törzskönyvének elkészítését egészen befejeztük. Ezen törzskönyv magában foglalja mindazokat a nagyszámú vízsebesség-méréseket, melyek összes folyóvizeinkben bármikor és bárki által végeztettek, amennyiben azok adatai fölkutathatok és beszerezhetők voltak. Ezen törzskönyv díszkötésü tisztázatát az 1900. évi párisi világtárlatra küldjük. 8. Az 1898. és 1899-ik években teljesített összes vízsebesség-mérések számbeli eredményeit a «Vízrajzi Évkönyvek» X. kötetében közöljük. VI. Medernyilvántartás. 1. A Duna folyam medrének nyilvántartására szolgáló fölvételeket 1899-ben két részre osztva két csapatban teljesítettük; nevezetesen: az egyik csapat Budapest—Bezdán között, a másik pedig Bezdán — Titel között működött. Ily beosztás mellett az alább fölsorolt műveleteket hajtottuk végre: a) A Duna medernek helyszínelését — a szigetek, zátonyok s a mederhez közel fekvő épületek bemérésével együtt — elvégeztük: a budapesti összekötő vasúti hidtól kezdve lefelé 90 kilométer hosszúságban és a Dráva toroktól lefelé 100 km. tehát összesen 190 kilométer hosszúságban. b) A jobb és balparti hosszszelvényeknek és ezzel kapcsolatban a szelvénykövek magasságainak meghatározása czéljából, miként azt a IV-ik fejezetben már megemlítettük, összesen 440 km. hosszúságú magasságmérést teljesítettünk. c) Ez alkalommal több kérészi szelvényt is vettünk föl a Duna medréről; nevezetesen: Budapest— Bezdán között 41 darabot, és Bezdán—Titel között 39-et, összesen: 80 darabot. d) Miután a szóban forgó Dunaszakaszon a meglevő régi háromszögellési pontok nagy része már elpusztult, legnagyobb részben pedig nem egy közös coordinata rendszerre vannak vonatkoztatva: szükségessé vált e szakaszon egy új egységes háromszögellési művelet végrehajtása, melyet a vízrajzi osztály költségére és ellenőrzése mellett, az országos m. kir. háromszögméreti számító hivatal teljesített saját közegeivel, még pedig: Budapesttől Csanádig, Bátától Monostorszegig és a Drávatoroktól az Újvidék alatti Kátyig, összesen: 365 kilométer hosszúságban. 2. A Duna folyam kisvízi hajóút jónak nyilvántartása czéljából történő műveleteket, úgymint: a hajóút megügyelését, kitűzését, a vízmélységek megmérését és a talált vízmélységek adatainak — a naponkint megjelenő vízjárási térképeinken, és a hajóállomások hirdető tábláin való — közlését folytatva, ez évben az alább következő helyeken és időkben végeztük műveleteinket, úgymint: A dévény -budapesti szakaszon a) Vaj kán ál VIII/ 7-töl XII/ 6-ig 34 napon át b) Sülynél VIII/ 7-töl XI/ 8-ig 22 (( « c) Bodaknál VIII/24-töl XI/ 6-ig 16 (( « d) Lipótnál Vili,/18-tól XI/28-ig 23 (( « e) Böösnél XI/23-tól XII/ 6-ig 7 (( « f) Bajosnál VIII/29-töl XII/ 6-ig 17 (C « A budapest-zimonyi szakaszon •• a) Apostagnál IX/ 1-töl XI/ 2-ig 7 napon át b) Duna-Egyh.-nál III/ 4-töl XII/ 7-ig 52 (( (( Ö Hartánál XI/ 9-töl XII/ 7-ig 28 (( « d) Gemencznél XI/ 3-tól XII/ 7-ig 26 « C( e) Szekcsönél III/14-töl XII/10-ig 13 « « f) Palánkánál III/ 6-tól IX/18-ig 29 « « 9) Szlankamennél XI/ 3-tól XI/13-ig 2 a (( h) Mária Jós. kőnél III/ 8-tól III/15-ig 8 (( (( Összesen: 14 gázlónál átlag 21 napon át. 3. A Dunának dévény-radványi szakaszán a tervezett szabályozási munkák már végre lévén hajtva, különös fontosságúnak tartottuk annak megfigyelését, hogy a víz járásában és a meder alakulásában minő hatása nyilvánul a már végrehajtott szabályozásnak? Ezen czélból első sorban a kisvízi hajóút vízmélységének nyilvántartására fordítottuk figyelmünket olyképpen, hogy 1899. év őszén a kisviz színét Dévénytől Radványig, — 138 km. hosszúságban, fixiroztuk és a hajóút vízmélységét megmértük. Ily irányú fölvételeinket ezentúl minden évben szándékozunk ismételni és mindaddig folytatjuk, míg a meder képződésének megállapodását nem constatálhatjuk. 4. A Szeged város melletti Tiszám,eder nyilvántartása czéljából 1899-ben 79 drb keresztszelvényt vettünk föl november 4—töl 25-ig terjedő időben, a mely idő alatt a Tisza vízállása Szegednél +35 és —21 cm. közölt ingadozott. A fölvétel eredményeit a «Vízrajzi Évkönyvek» X. kötetében közöljük.
