Vízrajzi Évkönyv 10., 1899 (Budapest, 1901)
Tartalom
136 BAJORORSZÁG VÍZRAJZI SZOLGÁLATÁNAK KIVONATOS ISMERTETÉSE AZ 1899-IK ÉVI JELENTÉSBŐL. emelkedés mellett még hosszú tetözéssel is bírt, mivel a Lech folyó torkolatától az Ina folyó torkolatáig minden mellékfolyó árja úgyszólván egyszerre ért a Du ához, és ennek medrét mintegy 150 km. hosszú vonalon egyszerre duzzasztotta föl; ehhez képest az árhullám tetözése és lefolyása a rendesnél hosszabb volt, és absolut magassága a bajor területen nem érte el az eddig ismert maximalis magasságokat. A melléklolyóknak rohamos emelkedését és esését élénken illustrálja a következő példa : az Inn folyó legnagyobb emelkedése Neuhaus mellett 1 óra alatt 40 cm. « « CC « cc « CC 2 cc V 75 CC « cc (( cc « « « 6 cc cc 185 cc « « (C « cc « « 12 cc cc 355 cc « « (( cc CC « « 24 cc cc 645 cc « (( « « apadása « « 1 cc cc 45 cc * « (( « « « (C CC 2 cc cc 85 cc « 4 « « « cc cc 6 cc cc 185 CC cc cc cc « « cc 12 cc cc 320 cc « « « cc « « cc 24 cc cc 595 cc В helyen megemlítendő, hogy ezen árvíz lefolyása alatt az Isaron München mellett víztömeg-méréseket végeztek, a melyből pontosan megállapították, hogy 1300 m3 víz folyt itt le másodperczenkint a legnagyobb vízállásnál, és ez □-kilométerenkint és másodperczenkint 0A70 m4 eredményezett. Az árvíz hatása. A lendkívül gyorsan áradó és apadó vizek meg- mérhetlen károkat és rombolásokat okozlak: a partszaggatások, burkolatomlások, hidak összedülése, együttvéve medertorlaszokat idéztek elő, a miből számtalan gátszakadás és forgalmi akadály keletkezeit. Ezen jelenségek különösen az Isar, Mangfall, Leizach, Sims, Prein, Achen, Alz, Traun, Saalach, Salzach és Alsó-Inn völgyekben fordultak elő nagy mértékben. 6. Jégv iszonyok. A jég keletkezése és elvonulása ügyében csak annyit érdemes fölemlíteni, hogy figyelemre méltó jég az összes vizeken deczember elején (7-én) kezdett képződni és 22-ig erősödött, de még ugyanezen hó végéig az ország legtöbb vizeiről el is takarodott. 7. Árvízjelző szolgálat. Az árvízjelzö szolgálat a német Rajna-vidéken már régibb idő óta egységesen van szervezve az érdekelt kormányok részéről, és ezen szolgálat szervezeti központja a karlsruhei meteorológiai és hydr. központi hivatal. A dunai tartományok egységes szervezetén most dolgozik a bajor vízrajzi osztály, és egyelőre a régebbi szabályzatokat összegyűjtve szerves egészszé dolgozla föl és az összes érdekelt hatóságoknak megküldte azon kijelentéssel, hogy a midőn kellő tapasztalati adatok alapján indokoltnak látja, ezen szervezetet revisio alá veszi. 8. Monográfiák. A bajor vízrajzi osztály föladatául tűzte ki azt is, hogy egyes folyókról monográfiákat készít, vagyis azokat hidrografiai és gazdasági szempontból behatóan tanulmányozza és ismerteti. Ilyen czélból először is munkába vétetett a dunai csoportból a Mangfall és a Majna-csoportból a Pegnitz. Előbbit azért, mivel az 1899. évi árvíz oly állapotokat teremtett, a melyeknek orvoslása igen sürgős, utóbbiról pedig oly nagy számú ipari és gazdasági kérdés várja a gyors rendezést, hogy azt első sorban kellett elővenni. ff. Érintkezés a hatóságokkal és tudományos intézetekkel. A bajor hidrografiai osztály, mint újonnan szervezett intézmény, nagymértékben rá volt utalva a társhivatalok támogatására és közreműködésére, úgy- szinte a hasonló czélt szolgáló bel- és külföldi intézetek tanácsára és segélyére is. Különösen kiemeli az állami építészeti hivatalok, folyammérnöki hivatalok, erdészek és meteorológusok készséges támogatását és a tudományos intézetek becses tanácsait és küldeményeit; fölsorol 40 társinlézetet, a melyekkel az érintkezést és csereviszonyt már is fentartja. Budapest, 1901 február hó. Bolla Mihály, ministeri osztálytanácsos.
