Vízrajzi Évkönyv 10., 1899 (Budapest, 1901)
Tartalom
126 BADEN N A GYHEB CZEGSÉG METEOROLOGIAI ÉS HIDROGRAFIAI KÖZP. HIVATALÁNAK JELENTÉSEI AZ 1898. ÉS 1899. ÉVEKRŐL. Az időjárást jelző szolgálat az eddigi módon láttatott el, t. i. a beérkező sürgönyök alapján megszerkesztik naponta a meteorologiai térképet, de azt nem sokszorosítják szétküldés végett, mivel nincsen elég érdeklődő, hanem egy nyilvános helyen Karlsruheban kifüggesztik, a honnan azután a napi-lapok ellátják a közönséget megfelelő közleményekkel. A csapadékviszonyok tanulmányozása és közzététele egészen új feldolgozás előtt áll, mivel egyrészt a régi (1868—1886. évi) csapadékmérö-eszközök hibásaknak bizonyultak, másrészt mivel a csapadékmérö állomások száma a régi állapotokhoz képest tetemesen megszaporodott. Vízállások észlelése és a vízmérczék ügye. A vízállások észlelése és közzététele a rendes mederben haladt; a vízállásokat feltüntető grafikai táblák kiadattak az egész 1897. évről és az 1898. év első feléről. Az összes elsőrendű vízmérczék és ellenőrző magasságjegyek megvizsgálása nem tünteted föl valami lényeges változást. Az ellenőrző jegyek a legtöbb helyen kicseréltettek újakkal, a melyek szilárdabbak és biztosabbak a régieknél. A svájcz-bádeni határ mentén a svájczi köztársaság építészeti hivatalai számos ellenőrző jegyet helyeztek el a mérczék közelében, és ezen magassági jegyek mindkét szomszédos fél czéljaira igen jó szolgálatot tesznek. Az önműködő és rajzoló mérczék közül azok, a melyek Konstanz, Kadelburg, Waldshut, Breisach, Kehl, Plittersdorf és Mannheim állomáson vannak, a régi ruganyos ezüst-író helyett grafit-írót kaptak, a melynél a nyomást emeltyű-karon átvitt súlyzó eszközli. A német Rajna-vidék árvizeinek tanulmányozása. A múlt évben előre jelzett V. füzet ezen czimmel: A «Német-Rajna árvizeinek tanulmányozásából nyert eredmények», ez évben kiadatott a központi hivatal által. A Majna folyónak vízrajzi szempontból való tanulmányozása is megindult; az adatgyűjtés folyamatban van, és különösen a vízgyűjtő környékek kiterjedése, esési viszonyok, földtani minősége az altalajnak és az egyes mérczék vízállásainak egymáshoz való viszonyai részesültek különös figyelemben. A Rajna-menti államok országos bizottságának (Comission) kívánságához képest a vízjelzö szolgálat szervezésével is foglalkozott a központi hivatal azon czélból, hogy jövőre a vízjóslást meghonosítsa a Felsö- Rajna vidékén. Eziránt kifej tett javaslatait a waldshuti — 1898. október 11-én tartott — országos bizottság behatóan tárgyalta, de végleges megállapodásra még nem juthatott. Az Immendingen melletti Duna-meder vízsülyesz- téssel járó repedéseinek tanulmányozása. Ezen meder-részen a württembergi és badeni kormányok által közmegegyezéssel felállított 5 mérczének leolvasása minden hétköznapon rendesen végeztetett; azonkívül kétszer, t. i. szeptember és november hónapokban, kisvíz-tömeget is mértek e két ország kiküldött mérnökei együttesen. A nem hajózható folyók víztömegének megállapítása rendes folyamatban volt és különösen a késő őszi vízszegénységet használták föl arra, hogy a legkisebb vizek tömegét megmérjék. Az árvíz-magassági jegyeknek fölvétele munkaerők hiánya miatt elmaradt. A német Felső-Rajna mederviszonyainak tanulmányozása. A mannheim-ludwigshofeni Rajna-szakasz mederfenék helyzetének megállapítása czéljából ez év szeptember havában fölvételek végeztettek és pedig a bajorországi vízépítési hivatallal együttesen a 2515— 258.5 kilométerek közé eső darabon; ezen adatok föl is dolgoztattak, hogy az 1867., 1879. és 1889. évi állapottal összehasonlíthatók legyenek. A svajcz-bádeni határ mentén levő Rajna folyó tanulmányozása. A svájczi főfelügyelőség részéről fölvétetett a Rajna balparti hosszszelvénye, úgyszintén fixirozta- tott két vízszin a zurzach-laufenburgi szakaszon, s ezen adatok föl is dolgoztattak. Egy öntöző és ipari csatorna tervezése a Rajna völgyében a svájcz-badeni határtól lefelé Bázeltől Kaisers- ruheig. Ezen völgy gazdasági viszonyainak javítása czéljából már e század huszas évei óta végeztek a mérnökök beható tanulmányt mücsatornák építéséről. Ezen tanulmány azon eredményre vezetett, hogy öntöző csatornák építése nem állana arányban a várható haszonnal. Az iparcsatornák azonban, tekintettel a villamos erőátvitelnek újabb keletű nagy elöhaladására, kedvező eredménynyel kecsegtetnek, miért is a frei- burgi Rajna-építési felügyelőség 1892—94. években ily irányú terveket dolgozott ki, és ezen tervek a nagyherczegségi kormány elhatározása folytán a jelen évben meg is jelentek ezen czímen: Beiträge zur Hydrographie des Grossherzogsthums Baden, IX. Heft. 1899. évről. Az 1899. évben a mult évihez képest nagyon kevés változás történt, miért e helyen csak a következőket említjük meg. Zivatarok megfigyelése ügyében 1899. évben 70 figyelő állomásról beérkezett 2534 jelentés, tehát átlagban esik egy állomásra 36-2 jelentés. Ebből látható, hogy ezen év zivatarokban gazdag volt, mert a megelőző 8 év alatt, a mióta t. i. sűrűbben vannak a megfigyelő állomások, a legnagyobb átlagos szám egy állomásra csak 32-7 volt. Szokatlan jelenség az is, hogy csak egyetlen egy hónap volt ez évben — a november, — melyben zivatar nem jelentkezett. A zivatar-jelentések az egyes hónapok szerint következőleg oszlottak meg: T
