Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
IPARI CZÉLOKBÓL VÉGZETT HEGYVIDÉKI VÍZRAJZI FÖLVÉTELEK. 1897-1898. 87 czenkénti vízhozam biztosíttassék számunkra, szóval a 0—100 cm. közötti vízállásoknak megfelelő tömegek, akkor a 3-ik ábra (b) részlete szerint: 100 Qk = 2655 m3 tPo-ioo = 8o2'3 ^ végül a 3-ik ábra (c) részlete szerint az évi középvízmennyiség : 140 Qk=3063 m3 0 holott az évi középvízállás: 52 cm. és az ennek megfelelő 140 víztömeg Qm — 223 m3 a Qm és Qk közötti eltérés is 0 igazolja előbbi állításunkat, mely az évi középvíztömegre és az évi középvízállásnak megfelelő víztömegre vonatkozik. Mindezekbe a számításokba némi pontatlanságot hoz be az, hogy az időtartamok kiszámításánál az illető napon jelentett vízállás állandónak tételeztetvén föl, a vízállási graphikon folytonos vonal helyett lépcsős vonallá lesz. Mivel azonban a hibák egyaránt + és — jellegűek, egymást ellensúlyozzák s számításainkra nagy befolyással nem lehetnek. Megjegyezhetjük még ennek a példának a letár- gyalásánál, hogy ha a gyárcsatorna úgy készül, hogy nem egy, hanem két km.-nyi folyószakasz esését használja ki, akkor a számított lóerők megkétszereződnek. És ha az erőtelep nem a teljes vízmennyiséggel dolgozik, hanem a legkisebb vízhozam egy hányadával, akkor évi közepek és időtartamok számításának sok értelme nem volna, mert a nagyobb vízállásoknál a szükséges víztömeg a vízikerekek számára, magától értetödöleg, mindig biztosítható. A munka folytatása. Ennyiben volt alkalmunk összefoglalni a Vágón két év óta folytatott mérések eredményeit és azokat a következtetési módokat, melyek segélyével megadható a válasz azokra a kérdésekre, melyeket az ipari hydrographia elénk állíthat. Mindezekkel a vízrajzi osztály a nyilvánosságnak tartozik, mert remélhető, hogy — ha a gyáros és iparos közönség tudomást szerez arról a sok vízierö- röl, mely rendelkezésére áll — részben föl is fogja használni azt. Országos érdek lévén az innen remélhető nemzet- gazdasági haszon, elhatároztatott, hogy a Vízrajzi Osztály vízvidékenkint külön kiadványsorozatban fogja a nyilvánosság elé bocsátani ezen fölvételek eredményeit. Ezen sorozatot a Vágra és mellékfolyóira vonatkozó adatok összeállítása fogja megnyitni, a fölvételek befejezéséhez még szükséges 2 év eltelte után. A fölvételeknek az elmondottakban jellemzett módja eléggé megvilágítja a kérdést, de nem terjesz- kedhetik ki többre, mint annyi vízvidékre, a hány fölvételi csoportot évente szervezni képes, úgy, hogy hazánk összes, a jelen kérdést érdeklő folyóira vonatkozó adatok beszerzése a jelenleg rendelkezésre álló anyagi erők segélyével legalább 15 évet venne igénybe, holott a folytonos és fokozódó érdeklődés az egész országra vonatkozólag gyors fölvilágosít ást kér. Mielőtt tehát belefognánk egy másik vízvidék részletes tanulmányozásába, a földmívelésügyi és a kereskedelemügyi ministérium közös akaratának megfelelően, előbb egy általános fölvétel keretében hazánk összes ipari folyóira vonatkozólag beszerezzük a tájékoztató adatokat. Ezen tájékoztató fölvétel keretében a. folyók vízjárását sokkal ritkább vízmérczehálózat segélyével tanulmányozzuk, a hosszszelvényeket az 1:25,000 és 1:75,000 katonai térképeken található rétegvonalak és völgy kották segélyével állapítjuk meg, tömegméréseket pedig a lényegesebb folyókon és patakokon egy vagy két esetben végezve, további következtetéseinket számítás útján végezzük és ily módon iparkodunk fölkutatni azokat a helyeket, melyek legalább 100 IP.-nél nagyobb vízieröt képviselnek. E végből az egész országot 3 részre osztva és évente egy-egy rész bejárását elvégezve, reméljük, hogy az ez úton beszerzett általános tájékoztató adatok fölhasználásával könnyebben — és a Végvidéken végrehajtott részleles fölvételünk — mondhatni első tanulmányunk — alkalmával beszerzett tapasztalatok alapján biztosabban foghatunk bele a Vágót követő nevezetesebb folyóink részletes ipari fölvételébe, és reméljük, hogy ezen idő alatt sikerülni fog fejlesztenünk azon anyagi erőket is, melyek segélyével egy évtized alatt föl tudjuk tárni a hazánk valamennyi nagy- esésű folyóiban rejlő, ma még ismeretlen összes vízi- erőket — biztos útmutatást nyújtva ezen actualis téren — midőn éppen most az államháztartásban egyik uralkodó vezérgondolat: A hazai ipar fejlesztése! Budapest, 1899. évi április 27. Péch JózsefViczián Ede, minist, oszt. tanácsos. kir. s. mérnök.
