Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
IPARI CZÉLOKHÓL VÉGZETT HEGYVIDÉKI VÍZRAJZI FÖLVÉTELEK. 1897—1898. 83 Ha valahol a minimális vízhozam = Q nV a helyi lóeröcoefficiens — C vízkivétel = n°/0 a felhasznált folyószakasz hossza — 1 km., akkor a legalacsonyabb vízállásnál is mindig biztos elméleti lóerők mennyisége: Н>т1П. = С.щ. Q.l ..............X A vízmennyiségek. Ez a kérdés, — mely a kutatott vízierök második fontos és változékony faktorával foglalkoznék — már nem csupán az ipari hydrographiát érdekli, hanem vízrajzi és mezőgazdasági szempontból is fontos lehet. Sajnálattal kell megjegyeznünk, hogy teljes mértékben kimeríteni csak sok költséget, erőt és időt igénylő, hosszú tanulmányozás útján lehetne és így arra, — mindezeket nélkülöző, — rövid tanulmányunk alatt nem is vállalkozhattunk. Viszont örvendetes dolog az, hogy éppen az ipari hydrographiát legszorosabban érdeklő adatok a többi között még legköny- nyebben beszerezhetőek, — és az a körülmény, hogy míg ezen fáradoztunk, maga a természet is segítségünkre volt, a mennyiben oly alacsony vízállásoknál végeztük tömegméréseinket, mint a milyenek a helybeliek állításai szerint 20 év óta elő nem fordultak, és így sikerült közel megállapítanunk azokat a minimális víztömegeket, melyekre a gyáros úgyszólván föltétlenül és minden időben számíthat. De áttérve magára a kérdésnek megoldására, a következő gondolatmenet vezérel. A Vágón és mellékvizein 3 évre felállított mércze- hálózat, és a régóta észlelt csapadékviszonyok segítségével minden egyes vízmérczeállomáson megközelítőleg megállapítható a legalacsonyabb és a legmagasabb vízállás. Most már eszményi feladatunk az lenne, hogy a két határ között létező valamennyi közbenső vízállásnak megfelelöleg a lefolyó víztömegre vonatkozó pontos meghatározásokat megejthessük. Természetesen ennyi közvetlen tömegmérést végrehajtani lehetetlen. így tehát méréseink javarészét nyáron és öszszel hajtottuk végre, hogy legalább az alacsony vízállásoknál a legfontosabb adatot, a legkisebb vízmennyiséget minél inkább megközelíthessük. Ezenkívül a Vágón, Árván, Kisuczán és Túróczon tavasz- szal, magasabb vízállásnál is történtek mérések és alkalmas időben a többi mellékvizeken is fognak történni. így egy-egy állomás tömeggörbéje számára nem több, mint 3—5 pont szereztetett be, melyek közül csak egy-kettő esik a középvizek, vagy az ennél nagyobb vízállások magasságába, míg a többi a tömeggörbe legalsó részén foglal helyet. Sebességméréseket a Vágón csak a mérczéknél, vagy azok közelében végeztünk, a többi mellékfolyókon azonban egyéb távolabbi pontokon is, mely esetben a sebességmérést a legközelebbi, illetve a torkolati mérczére vonatkoztattuk. Jelmagyarázat: ° Folyó-kilométerek a torkolattól. ® Vízmércze-állomás. (J) Sebességmérő állomás. 11*
